A Kínai Társadalomtudományi Akadémia kutatása szerint a kínaiak mindössze 44,7 százaléka volt elégedett tavaly az életével, ez 2,3 százalékkal kevesebb, mint a megelőző évben. Azok ráadásul, akik elégedettnek mondták magukat, egy 1-től 5-ig terjedő skálán átlagosan mindössze 3,4 pontra tették annak fokát. Kifejezetten elégedetlennek a válaszadók kevéssel több mint tizede vallotta magát - mutat rá az akadémia a társadalom "legszélesebb rétegeit" átfogó felmérésében.

Az összeállítás készítői szerint a növekvő pesszimizmusért több, a kínai mindennapokat jelenleg nagymértékben meghatározó jelenség okolható. Ezek között van a növekvő infláció, a gazdaság lassulása következtében fokozódó munkaerőpiaci bizonytalanság, a felgyorsult életritmus, valamint a társadalmi értékek változása, kiüresedése. A tanulmány arra is rámutat, hogy a vidéki lakosok és az ország nyugati vidékein élők általánosságban boldogabbnak vallják magukat, mint a városi és a keleti régióban élő lakosok.

Az akadémia egy másik, hétfőn nyilvánosságra hozott jelentésében a társadalmi bizalom mértékét kutatta hét kínai nagyváros lakosainak megkérdezése alapján. Az eredményekből kiderül: az emberek alig több mint fele bízik a vállalatokban, ezek közt is legkevésbé az élelmiszer-, gyógyszeripari és ingatlanpiaci cégekben, ami az elmúlt évek hangos botrányainak tükrében nem meglepő.

A statisztikákat szemügyre véve általánosságban elmondható: a kínai emberek a hatóságokban sem bíznak, így alapvetően bizalmatlanság jellemzi nemcsak a vállalatok és fogyasztók, de a rendőrség és a lakosság vagy az orvosok és a betegek közti kapcsolatokat is. Az idegeneket illetően a válaszadók csupán 20-30 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, bízna-e bennük.

A bizalmatlanság régi keletű, a kínai társadalmi berendezkedésben gyökerező probléma, amelyen a jogállamiság erősítésével lehetne javítani, ám a lényegi változás így is hosszú évek kérdése lehet - jegyzik meg gyakran a kérdéssel kapcsolatban kínai szociológusok.