Az ügynökségtől nagyjából 200 ezer szigorúan titkos dokumentumot kiszivárogtató informatikus "feláldozta az egzisztenciáját az igazság feltárásáért", és a polgári engedetlenség hagyományát követve "szembeszállt hazája törvényeivel egy magasabb rendű cél érdekében", mint a nagy polgárjogi harcosok, Martin Luther King, Nelson Mandela vagy Mahatma Gandhi - idézték keddi német lapok az egyetem bölcsészettudományi karának dékánját.

Hans Jürgen von Wensierski szerint az NSA tevékenységéről elindult vita valójában az állam és az állampolgár, és a demokratikus államok egymás közti kapcsolatáról szól, és arról, hogy miként lehet biztosítani a digitális világban az alapvető jogok érvényesülését és a személyes adatok védelmét. Ez a diskurzus Edward Snowdennek köszönhetően indult el, ezért "az adósai vagyunk és nem feledkezhetünk meg róla" - indokolta a dékán a díszdoktori cím adományozására irányuló kezdeményezést.

Az ellenzéki Zöldek és a Baloldal szerint Németországnak be kell fogadnia Snowdent, és a parlamentnek az ő közreműködésével kell feltárnia az NSA német állampolgárokat érintő tevékenységét. A Zöldek szerint a németek hálásak lehetnek az NSA volt alkalmazottjának, mert nélküle az amerikai szolgálat még mindig gyűjtene adatokat róluk. A Baloldal szerint Snowden Nobel-békedíjat érdemel. A kormány szerint viszont Edward Snowden - akit az Egyesült Államokban bíróság elé akarnak állítani - nem politikai üldözött, ezért nem illeti meg a politikai menedékjog.