A szakértő emlékeztetett: a szíriai polgárháború az elmúlt évek egyik legsúlyosabb biztonságpolitikai és humanitárius válságává vált, amelyben egyelőre az enyhülésnek vagy a megegyezésnek nincs jele. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) 2013. decemberi adatai szerint az ország csaknem 22 milliónyi lakosából 2,3 millióan menekültek külföldre, és további 3,5 millióan voltak kénytelen elhagyni otthonukat a harcok miatt. A polgárháborúnak már több mint 126 ezer áldozata van.

Hangsúlyozta: a konfliktus súlyos hatással van a közel-keleti régió stabilitására, de a külföldi fegyveresek és a menekültáradat révén jelentős problémát okoz Európának is. Szíria a nagyhatalmi rivalizálás színterévé is vált, mivel a szíriai rezsim hagyományos pártfogói - Irán és Oroszország - más kérdésekben is szemben állnak az ellenzék nyugati és öböl-térségbeli támogatóival.

Január 22-én, Genf-2 elnevezéssel azért rendeznek ismét csúcstalálkozót, hogy a polgárháborúnak diplomáciai úton vessenek véget - közölte. A kialakult helyzetnek a nemzetközi közösség szerint nincs katonai megoldása, de ezt a nézetet a szíriai felek nem fogadják el. Ezért a januári tárgyaláson a szíriai ellenzék csak a nagyhatalmak nyomására hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni.

Wagner Péter szerint a tárgyalások sikerességét több tényező is kétségessé teszi, egyebek mellett Irán távolmaradása, és a tárgyalópartnerek sem érdekeltek abban, hogy a találkozó eredményes legyen. Jelenleg az Aszad-rezsim van könnyebb helyzetben, hiszen a vele szemben álló erők annyira szétforgácsolódtak és belső konfliktusoktól terheltek, hogy még egységes álláspontra sem tudnak jutni. A fő ellenzéki erőnek tekintett Szíriai Nemzeti Koalíción belül állítólag arról is vita folyik, hogy részt vegyenek-e a tárgyalásokon.

Kiemelte: a Nyugat szempontjából talán a legkedvezőtlenebb fordulat, hogy a forradalom letéteményesének hitt, kezdetben vezető szerepet játszó Szabad Szíriai Hadsereg pozíciói meggyengültek, ezért egyre távolodik annak a lehetősége, hogy a polgárháború befejeztével szekuláris és demokratikus berendezkedésű rendszer jöjjön létre Szíriában.

Az elemző úgy látja, a legerősebb fegyveres ellenzéki csoportok jelenleg a radikális iszlamista irányzatokhoz vagy az al-Kaidához tartoznak. Bár egyes politikai kérdésekben fontos különbségek vannak köztük, abban megegyeznek, hogy élesen ellenzik a nyugati országok beavatkozását, és elutasítanak mindenfajta demokratikus jellegű politikai berendezkedést.

A szakértő kitért arra is, hogy a még "szalonképesnek" tartott iszlamista ellenzék nem tekinti képviselőjének az egyébként is legitimitási problémákkal küszködő, emigránsokból álló politikai ellenzéki szervezeteket, így a Szíriai Nemzeti Koalíciót sem. A politikai rendezést sürgető nagyhatalmak - az Egyesült Államok és Oroszország - emiatt szinte reménytelen helyzetben vannak, amikor a jelenlegi rezsim és a politikai ellenzék párbeszédén keresztül akarnak eljutni a békés átmenethez.

A genfi találkozó második fordulójától érdemi áttörést nem lehet várni. A jövőben a szíriai politikai ellenzék teljes átalakulására lesz szükség ahhoz, hogy egyáltalán remény legyen az érdemi tárgyalásokra. Ennek egyik iránya az lehet, ha a jelenleg legerősebb iszlamista fegyveres csoportok is belátják a párbeszéd szükségességét, és megfelelő helyet kapnak a szíriai politikai ellenzékben. Ez a közösség azonban csak akkor lesz hajlandó a tárgyalásra, ha a külső támogatóik rákényszerítik őket a fegyverek és a pénzügyi források korlátozásával - vélekedett Wagner Péter.