"Őrizzük meg az arányérzékünket" - húzza alá Van Rompuy, aki szerint ha az euroszkeptikus erők 25 százalékos eredményt szereznek, az azt jelenti, hogy az emberek 75 százaléka másként gondolkodik, sőt, azok, akik ténylegesen ki is lépnének az EU-ból, a kisebbségen belül is kisebbségben vannak - hangoztatja az Európai Tanács november végén távozó elnöke.

Arra a felvetésre, hogy az EU a válságkezelésben túl keveset és túl későn tett, valamint, hogy túlerőltette a megszorításokat, a volt belga kormányfő felhívja a figyelmet, hogy az unió nem egy állam, az eurózónában 18, uniós szinten pedig 28 országnak kell egyetértésre jutnia, az uniós segítségben részesülő, úgynevezett programországok pedig csak akkor kértek segítséget, amikor már nem volt más választásuk.

"Ha Európáról van szó, mindig mintha az uniós intézményeké lenne a felelősség, holott a hatáskörök tagállami szinten vannak. A pénzügyi segítségben részesülő országok kiigazító programjait az adott országok kormányai tárgyalták ki, a trojka pedig az intézkedések tartalmára összpontosított" - fogalmaz Van Rompuy, aki arra is rámutat, hogy Görögország esetében 15 százalékpontot kellett lefaragni a hiányból. Ez nem megy fájdalommentes eszközökkel, és akkor is meg kellett volna tenni, ha nem az euró a fizetőeszköz - mutat rá a belga politikus. Van Rompuy kerek perec kijelenti, hogy annak tükrében, hogy a többi tagállam a kockázatok ellenére a görög GDP-t meghaladó 240 milliárd eurót adott kölcsön Athénnak, hazugság azt mondani, hogy nem voltak szolidárisak.

A megbízatásának végéhez közelítő politikus leginkább arra büszke, hogy egyike lehetett azoknak, akik az EU nevében átvette Oslóban a Nobel-békedíjat, ahol szerinte élete legjobb beszédét mondta el. A politikus azt is világossá teszi, hogy mandátuma után távozik a politika világából.
"67 éves leszek, teljesen normális, hogy egy politikai karrier egyszer véget ér" - vélekedik a politikus.

Herman Van Rompuy arra is kitér, hogy utóda szerepfelfogása sem lehet majd nagyon elütő az övétől.

"Nem az Európai Tanács elnökének a dolga megvédeni az európai ügyet, hanem a tagállamok vezetőinek, mert ők rendelkeznek demokratikus felhatalmazással. Az Európai Tanács elnökének feladata, hogy konszenzusra törekedjen a 28 tagország között" - fejtette ki az állam- és kormányfőket tömörítő intézmény elnöke, aki mindazonáltal úgy gondolja, hogy ez nem jelenti azt, hogy utódának ne lehetne saját személyisége.