Azért nem kívánok az élet értelmére választ adni, mert képtelen vagyok erre. Ellenben gondolkodni csak szoktam rajta, így a magam – nevezhetjük annak, végülis mi az abszolútum? – egyszerű módján arra a következtetésre jutok, hogy azt mindenkinek, saját magának kellene megtalálnia és megélnie. 

Álom, álom...

Az persze, szintén nem olyan egyszerű dolog: szépíthetjük a dolgokat, de muszáj belátnunk, a feljebbi megállapításom erőteljesen függ az anyagi lehetőségeinktől.

Lehetőségeikben komoly különbség van egy afrikai, egy magyar és mondjuk egy angol, keresetében középutas munkavállaló között, ahogyan az igényeikben is. Leegyszerűsíthetem úgy is, hogy akinek hiánycikke a tiszta ivóvíz, annak az álma lehet pár liternyi a vágyott folyadékból. Aki ellenben szinte bármit megengedhet magának amit megkíván, annak a határ a csillagos ég: gyémántberakással, franckarikával – ahogyan mondani szokás. 

Ez persze az internet globális elterjedésével odáig fajulhat, hogy a különbségeknek a valós mértéke jelentős felzúdulást válthat ki, jellemzően a kevésbé szerencsés embertársaink soraiban – lásd, jelenlegi, elkeserítő világpolitikai helyzet, konteókat azért most mellőzve.

Üdv, ismét a pokolban!

A Londoni „BKV”, azaz a TFL buszsofőrei és metróvezetői, augusztus huszonötödike és huszonhetedike között, ismét sztrájkba lendülnek, ahogyan azt tették a hónap elején eredménytelenül, megbénítva az egész városnak az életét: becslések szerint mintegy százmillió fontos kárt okozva, elsősorban a munkaidőre vonatkozó akciójukkal.

Az alábbi táblázat azt tükrözi, hogy milyen kezdő fizetésre vonatkozó ajánlatot utasítottak vissza, és ez milyen összhangban van, egyéb közalkalmazottak éves kezdőbérével. 

Számos, hozzám hasonlóan Londonban – és az Egyesült Királyság területén – dolgozó, magyar állampolgárságú sorstársamnak nehezítik meg újra az életét. Félre ne értsenek, nem bántani kívánom a TFL derék, a munkabeszüntetéshez csatlakozó munkásait, egyszerűen csak a tényteket szeretném leszögezni.

Nem minden munkáltató olyan megértő, hogy elnézik az adott esetben – lakhely és munkahely közötti távolságtól függően – a több órás késést: kérem, itt komoly távolságok vannak, városon belül!

Orwelli világ

Továbbá komoly fizetésbeli különbségek is, nem lehetetlen, de általában nehézkes előrelépési lehetőséggel. Az persze „teljesen más”, hogy vannak olyan szerencsés csillagzat alatt születettek, akik pusztán előjogaik által, a pénz nyelvén tudnak szót értetni úgy, hogy nekik itt feltétlenül  igazuk van. Hogy miért? Azért, hogy George Orwell klasszikusából, az Állatfarmból idézzek, „Mert az egyenlők között is vannak még egyenlőbbek.”

Engedjék meg a tisztelt TFL-es munkavállalók hogy megértsem őket, de nézzék el azt, hogy nem tudok az ő álmaikkal azonosulni.

Nekünk itt, angliai magyaroknak, az otthoni, „magyar álmok” megvalósítása a célunk. Ha már hazánkban erre nem volt lehetőségünk.

Magyarországról jöttem.

Kemény hely az manapság.

Ahol szinte már csak álmai vannak a „hétköznapi halandóknak”.

Jó reggelt kívánok!