A Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége, mely a hazai tojástermelők döntő részét tömöríti, évek óta szembesül a problémával, hogy hazánkban a tojásfogyasztás csökken: az elmúlt 30 évben 30%-kal esett vissza. Ennek egy régi téves beidegződés az oka, amely a magyar emberek fejében gyökeret vert, és ami kiirthatatlannak tűnt. A Szövetség ezért hosszú ideje küzd azért, hogy megismertesse a fogyasztókkal ennek a tökéletes tápláléknak a valódi arcát.
 
A tévedés oka

„1984-ben az Egyesült Államokban az egyes számú hírmagazin márciusi száma – TIME – a következő címlappal jelent meg. – mondja Prof. Dr. Sütő Zoltán, a Kaposvári Egyetem tanára. – A címlapon két tükörtojás, alatta szomorú száj szalonnából, hatalmas betűkkel a cím: Koleszterin – és egy rossz hír!


A hosszú cikk tudományos adatokkal igyekezett alátámasztani, hogy a tojás koleszterintartalma a felelős a szív és érrendszeri halálozásokért. A magazin egyik legismertebb száma futótűzként járta be az egész világot, a hír bombaként robbant és a tojásnak „befellegzett”. Legalább is egészen addig, míg 15 évvel később, 1999. szeptember 6-án ugyanez a TIME magazin egy ellenkező címlappal jelent meg: tükörtojás szemek és mosolygó dinnyeszelet száj, mellette a cím: Koleszterin – van egy jó hírünk.

És egy újabb értekezés arról, hogy félreértés történt, minden, amit eddig állítottak, téves. Ám a tojás alapvető megítélése a mai napig a több mint 30 évvel ezelőtti cikk hullámverését szenvedi.” – körülbelül úgy, ahogy a fenti Jonathan Swift idézet megfogja a jelenség lényegét.
 
A koleszterin tévhit

Már az is alapvető téveszme, hogy a koleszterin rossz. Koleszterin nélkül ugyanis az emberi szervezet egyáltalán nem is létezne, olyannyira szüksége van rá, hogy ha kívülről, az állati eredetű táplálékból nem jut hozzá, szükségletét képes saját maga is megtermelni. A koleszterinnek két fő típusa van: az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) és a magas sűrűségű lipoprotein (HDL).

Előbbit gyakran „rossz”, míg utóbbit „jó” koleszterinnek is nevezik. Számos élelmiszer tartalmaz koleszterint – többek között a tojás és a máj is –, azonban az élelmiszerekben jelenlévő élelmi koleszterin a legtöbb esetben nem befolyásolja a vér koleszterinszintjét, szemben az elfogyasztott zsír fajtájával és mennyiségével. Az élelmi zsír lehet telített vagy telítetlen. A káros koleszterinszint növekedésében pedig a telített zsírok és a transzzsírok szerepe a kiemelkedő, ezzel szemben a telítetlen zsírok, mint pl. a tojásban található zsírsavak kétharmada, éppenhogy csökkentik a vér koleszterinszintjét.


 
„A tojásban található koleszterin szerepe rendkívül fontos, a máj ugyanis a koleszterinmolekula átalakításával termeli az epesavat, amely jelentős funkciót tölt be az emésztésben, az emésztőrendszer szerveinek működésében, a zsírok és zsíroldékony anyagok forgalmában, a már fölöslegben maradó koleszterin eltávolításában, az egészség megőrzésében és a szervezet fiziko-kémiai védekezésében.” – állítja Dr. Csiki Zoltán, egyetemi docens, belgyógyász, gasztroenterológus, immunológus, klinikai farmakológus szakorvos.

– Mindezen feladataikat az epesavak viszont csak akkor tudják jól ellátni, ha étkezésünk kellő mennyiségű (de nem túlzó) zsírtartalmával elérjük az epe(hólyag) tökéletes kiürülését reggel és lehetőleg még egyszer, késő délután.”
 
A Tojás Világnapja

Minden év október második péntekje a Tojás Világnapja. Ebből az alkalomból a Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége több mint 300 fogyasztót kérdezett meg arról, hogy mit gondolnak a tojásról. A válaszadók háromnegyede szerint a tojás alapvetően egészséges, de minden 5. ember úgy gondolja, hogy csak kis mennyiségben.

Ami még meglepőbb, hogy az emberek 47%-a, azaz majdnem a fele úgy tartja, hogy heti 1-2, de maximum napi 1 tojás fogyasztása ajánlott. A valóság ezzel szemben az, hogy napi 3 tojásnak megfelelő zsírmennyiség szükséges az emésztőrendszer megfelelő működéséhez, a Tojásszövetség ezért évek óta arra törekszik, hogy a tojást övező számos tévhitet eloszlassa az emberek fejében.
 
Tökéletes táplálék

A tojás már ősidők óta a humán táplálkozás egyik legszervesebb részét képezi, tápanyag-összetétele valóságos kincsesbánya a szervezetnek. Igazi szuperétel: biológiai értéke 100, az anyatejével azonos. 40 féle fehérjét tartalmaz, köztük baktericid, erős antigén és vérnyomáscsökkentő hatásúakat is. 18 féle aminosavat, amiből 9 esszenciális.



Egy fehérje- (6-6,7 gr/tojás) és egy vitamin bomba (A, D, E, B1, B2, B5/pantoténsav, B6, B9/folsav, B12-vitamin). Mikroelemben rendkívül gazdag (Fe, Zn, Cu, Mg, J, Se, Ca, P, K). Optimális arányban tartalmazza a telített- és telítetlen zsírsavakat. D-vitamin tartalma különösen jelentős, hiszen ez a létfontosságú vitamin a tőkehalmáj után a tojássárgájában található a legnagyobb mennyiségben. Maga a D-vitamin pedig legalább akkora szerepet játszik az immunrendszer megfelelő működésében, mint a C-vitamin.
 
„Az is ismert tény, hogy a magasabb fehérjetartalmú ételek fokozzák a jóllakottságérzést. – mondja Antal Emese, dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője. – Kutatók ezért azt vizsgálták, hogy a tojásfogyasztás befolyásolja-e az energiabevitelünket, és úgy találták, hogy akik tojást reggeliznek, általában kevesebb energiát visznek be a nap további részében. Arra is rámutattak, hogy a fogyókúrázóknál hasznos lehet tojást, vagy abból készült ételt reggelizni, mivel az azonos kalóriatartalmú étrendekhez hasonlítva hosszabb távon (legalább nyolc hét) több súlyfelesleget adhatnak le.”
 
Magyar tojás vs import tojás

A tojás pozitív élettani hatásainak tudatosítása mellett a Tojásszövetség elkötelezett amellett, hogy az olcsó, bizonytalan eredetű, sok esetben követhetetlen import tojásokkal szemben támogassa a hazai tojástermelőket és felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy válasszák a magyar tojást. A legtöbb import tojás származása nem ismert, ez pedig súlyos probléma mind egészségügyi, élelmiszerbiztonsági, mind nyomonkövetési szempontból.
 


„Alapvető probléma, hogy semmit nem tudunk ezen tojásokról. – közölte Végh László, a Tojásszövetség elnöke. – Nem ismerjük, hogy hány napos, mikor tojta a tyúk, az adott országnak milyen az állatgészségügyi ellenőrzése. Nem tudjuk nyomon követni.

A magyar állategészségügyi szolgálatban és az ellenőrzésekben maximálisan meg lehet bízni, s ezt ismerjük is. A magyar tojásról 90%-ban elmondható, hogy amit az egyik nap megtojt a tyúk, másnap csomagolva lesz és a harmadnap már ott van a boltok pultjain. Egy sokat utaztatott uniós tojásról mind ez nem mondható el. A magyar tojás helyben termelődik, biztonságosabb, jobb és igen jelentős számú hazai munkahelyet tart meg.”
 
 Étkezési problémák esetében is

A tojás szerepe a világ élelmezési problémáinak megoldásában is kiemelkedő. A tojás megfizethető, magas tápértékkel bír, a legjobb minőségű állati fehérjeforrás, emellett termelése fenntartható, alacsony környezeti terheléssel – kisebb környezeti lábnyommal – jár, és sokkal olcsóbb, mint a marha- vagy a sertéshús.
 
Gondoljunk csak bele, tojással fedezhető az emberi szervezet napi állatifehérje-szükséglete a legolcsóbban: 3 tojás, 2 zsömle, némi zsiradék, amin a tojást megsütjük, ezek értéke kevesebb, mint 200 forint! Más élelmiszerrel egy embert ennyi pénzből nem lehet jóllakatni!