Magyarországon a légszennyezésből eredő egészségügyi költségek meghaladják az évi 5 milliárd Eurót. A hagyományos energiahordozók kiváltása, a magasabb energiahatékonysági sztenderdek, a fűtőkészülékek károsanyag-kibocsátásának csökkentése nem önmagában csak a véges erőforrásainkkal való takarékosság miatt fontos, hanem csökkenti a költségvetés egészségügyi kiadásait és egyben életeket ment.

EU környezetvédelmi országjelentés

Az Európai Bizottság frissen publikálta azt az országjelentést, mely a környezetvédelmi politikák végrehajtását vizsgálta. A jelentés szerint Magyarországon a levegőminőség továbbra is aggodalmat okoz. 2013-ban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint Magyarországon közel 14 ezer olyan korai haláleset történt, amelyet a légszennyező részecskék, az ózon, vagy a nitrogén-dioxid koncentrációja váltott ki.

A jelentésben szereplő becslések szerint Magyarországon a légszennyezésből eredő egészségügyi költségek meghaladják az évi 5 milliárd Eurót (1500 milliárd forint, a költségvetés közel 10 százaléka). A közvetlen gazdasági költségek a légszennyezéssel összefüggő megbetegedések miatt évente elvesztegetett 3 millió munkanaphoz kapcsolódnak, aminek munkáltatókat terhelő költsége 239 millió Euró, az egészségügyet terhelő költsége több mint 18 millió Euró, a mezőgazdaságot terhelő költsége a terméskiesés miatt pedig 63 millió Euró évente.

A lakossági fűtés a legnagyobb szennyező

A jelentéssel egy időben hirdette meg a Földművelési Minisztérium „Fűts okosan!” kampányának folytatását. Ebben arra is felhívja a figyelmet a szaktárca, hogy napjainkban a kisméretű szállópor kibocsátásához a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá, közel 70 százalékkal. Lényegesen kisebb a korábban fő probléma-forrásnak gondolt ipar (kb. 7%) és közlekedés (kb. 10%) részesedése.

A széndioxid-kibocsátás és a teljes primerenergia-felhasználás közel 40 százaléka közvetlenül az épületek üzemeltetéséhez köthető, a háztartások kb. a harmadáért felelnek. Ha az épületek energiafelhasználását sikerül csökkenteni tehát, az egyben hozzájárul a károsanyag-kibocsátás és a légszennyezettség mérsékléséhez is.

A fűtőkészülékek károsanyag-kibocsátása is csökken

2015 őszén lépett gyakorlatba hazánkban is az az uniós jogszabály, mely a gázüzemű, központi fűtés céljára (illetve melegvíz előállítására) szolgáló berendezések hatásfokát szabályozta. Az új készülékek segítségével a lakásunkat egyre kevesebb energiával tudjuk felfűteni.

A következő fázisokban már az egyedi, gázüzemű fűtőkészülékeknek (azaz egy-egy helyiség fűtésére szolgáló készülékek, pl. konvektorok) és a szilárd tüzelésű kazánoknak is fokozatosan meg kell felelniük majd nemcsak a komolyabb energiahatékonysági, hanem a károsanyag-kibocsátási elvárásoknak is. Így energiacímke kerül a szilárd tüzelésű kazánokra 2017 tavaszától, a gázkonvektoroknak is energiatakarékossá, környezetkímélővé kell válniuk 2018 januárjától. 2018 őszétől a gázüzemű, központi fűtés céljára szolgáló berendezések esetén csökkenteni kell a nitrogénoxid-kibocsátást. A károsanyag-kibocsátás szabályozására is sor kerül majd 2020-tól a központi fűtést kiszolgáló szilárd tüzelésű kazánok, majd 2022-től egyedi helyiségfűtő berendezések (szilárdtüzelésű kályhák) esetén is.

„Az épületek felújítása, korszerűsítése, ezen belül az energiatakarékosság ösztönzése sokféle jótékony hatással jár. Az energiahatékonyság olyan láthatatlan erőforrás, amelynek fejlesztésével a mindenkori energiaáraktól függetlenül lehet csökkenteni a rezsiszámlákat. Eddig kevés szó esett azonban arról, hogy az energiahatékonyság ösztönzésének közvetett és közvetlen hatása van a környezetünkre. Az egészségesebb lakókörnyezet megteremtése komoly nemzetgazdasági előnyökkel is jár, hiszen ennek köszönhetően javul egészségügyi állapotunk, így jelentősen csökkenthetők az egészségügyi, társadalombiztosítási kiadások is.” – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa.