Arról, hogy milyen vadászrepülőgépekre cseréli le a horvát légierő a MiG-21-esekből álló gépparkját, 2017 év végéig dönt a védelmi minisztérium a pályázatra beérkezett ajánlatok alapján. A rendelkezésre álló lehetőségek szerint az izraeli, görög, valamint az amerikai F-16-osok, a dél-koreai FA-50 Golden Eagle-ek és a svéd JAS-39 Gripenek vannak versenyben.

A védelmi minisztérium munkatársai az elmúlt hónapokban Izraelben, Csehországban, Magyarországon és Romániában is jártak, hogy információkat gyűjtsenek ezen országok vadászgépflottáiról, azok állapotáról, a beszerzésük folyamatáról és rendszeres karbantartásukról - írta a lap, amelynek értesülései szerint a tárca választása nagy valószínűséggel használt F-16-osokra vagy új JAS-39 Gripenekre esik majd.

Horvátország egyetlen vadászrepülő százada tizenkét szuperszonikus nagyjavított MiG-21 Bisz harci és UM gyakorló repülőgépből áll. A gépek nagyjavítását komoly botrány kísérte: a horvát katonai ügyészség 2016 márciusában nyomozást indított, mert sorozatos hibák jelentkeztek a repülőgépek használata közben. A vizsgálatok során kiderült, hogy Ukrajna nem eredeti MiG-21-es vadászrepülőket adott el Horvátországnak, hanem több más országból beszerzett alkatrészből összeállított gépeket. A megvásárolt repülőgépek sorozatszámait átütötték, és az alkatrészek sorozatszámai sem egyeznek a dokumentációkban lévőkkel. Jelenleg mindössze néhány repül közülük, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben.

Horvátország 2009-ben csatlakozott a NATO-hoz. 2016-ban 4 milliárd kunát (164 milliárd forint), a horvát bruttó hazai termék (GDP) 1,17 százalékát fordította a hadseregre. A NATO elvárásai szerint a védelmi célú kiadásoknak el kellene érniük a hazai össztermék (GDP) két százalékát. A horvát kormány 2017-ben a GDP 1,23 százalékára növelte a hadsereg költségvetését.