Az Európai Unió (EU) tagországainak külügyminiszterei Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének vezetésével megbeszélést folytatnak Iránról. A megbeszélés középpontjában az iráni nukleáris megállapodásra vonatkozó átfogó közös uniós cselekvési terv áll, amelyben az EU menetrendet határozott meg a szankciók feloldásáról.

Az Európai Unió Tanácsa által elfogadott dokumentum előírja a többi között, hogy a jövőben nem alkalmazandók szankciók a kizárólag polgári célokat szolgáló programoknál stabil izotópok előállítására és a reaktorok korszerűsítésére alkalmas anyagok és berendezések a szállítására, eladására vagy átadására, illetve az ezekhez kapcsolódó segítségnyújtásra.

A külügyminiszterek Észak-Korea közelmúltbeli provokációira tekintettel áttekintik a legutóbbi fejleményeket és a szükséges további lépéseket Phenjan nukleáris fegyverei és a ballisztikus rakéták fejlesztése által felvetett biztonsági kihívások kezelésére. A tanács várhatóan olyan további önálló uniós intézkedéseket fogad el, amelyek kiegészítik és megerősítik az ENSZ Biztonsági Tanácsa által bevezetett szankciókat. A miniszterek azt is megvitatják, hogy az EU hogyan járulhat hozzá ahhoz, hogy valamennyi ENSZ-tagállam hatékonyabban hajtsa végre az ENSZ BT határozatait.

A külügyminiszterek tárgyalnak az Európai Unió és Törökország viszonyáról is, a regionális kérdésekben folytatott együttműködésről, beleértve Szíriát, Irakot és az Iránnal fenntartott kapcsolatokat. Áttekintik az unió és Ankara kapcsolatainak jövőjét, például a migrációs megállapodásban foglaltak betartását.

A felsorolt tanácskozások eredménye adalékul szolgál majd az Európai Tanács október 19-20-án esedékes brüsszeli üléséhez.

Az tanácskozás további témái között szerepel az unió emberi jogi politikája. E kérdés megvitatásában a miniszterek mellett részt vesz Sztávrosz Lambrinídisz, az EU emberi jogi különleges képviselője is. A tanács várhatóan következtetéseket fogad el az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó cselekvési terv félidős felülvizsgálatáról. Emellett elfogadja az unió 2016-os éves jelentését, amely világszinten ismerteti az emberi jogok és a demokrácia helyzetét. A tanácskozáson várhatóan előkerül az új ukrán oktatási törvény is, amely főként magyar, román és görög vélemények szerint veszélyeztetik az ukrajnai kisebbségek szerzett jogait, illetve kisebbségi oktatási rendszereket.

A tanács végezetül áttekinti a Mianmarban kialakult humanitárius és emberi jogi helyzetet és következtetéseket fogad el az országgal kapcsolatban. A következtetésekben a miniszterek várhatóan kijelentik, hogy az utóbbi időben tapasztalt erőszak, az emberi jogok súlyos megsértése, és a taposóaknák telepítése teljes mértékben elfogadhatatlan. Az EU várhatóan emlékeztet arra is, hogy humanitárius segítséget kell nyújtani az országban maradt és a Bangladesbe menekült rohingják számára.

A tanács várhatóan felszólítja a mianmari katonaságot, hogy biztosítsa valamennyi polgár megkülönböztetés nélküli védelmét és teljes mértékben tartsa be a nemzetközi emberi jogi törvényeket. A következtetések arra is utalnak majd, hogy a miniszterek tanácsa további intézkedéseket mérlegelhet abban az esetben, ha az emberi jogi helyzet nem javul Mianmarban.