A Süddeutsche Zeitung Kína maga alá rendeli Kelet-Európát címmel közölte az online kiadásában Daniel Brössler kommentárját, amely szerint "Peking kihasználja az EU belső gyengeségét, hogy Európa keleti részén kiépítse hatalmát", és erre főleg "a zárt társadalmak képviselői fogékonyak, mint Orbán Viktor magyar kormányfő".

Kifejtette, hogy Peking Európa keleti részén is úgy jár el, mint Ázsiában, Afrikában vagy Latin-Amerikában, vagyis "befolyást vásárol befektetésekkel". Partnereit "kényelmes finanszírozású projektekkel csábítja", mint például a Belgrád-Budapest vasútvonal modernizációja, és ezzel nemcsak a hazai ipar felesleges kapacitásait csökkenti, hanem "új függőségeket teremt".

Hozzátette: "feltűnő", hogy mennyire fogékonyak a távol-keleti "csábító szavakra" a zárt társadalmak képviselői, akik azt gondolják, hogy nemcsak befektetőre találnak, hanem "szövetségesekre a liberális demokrácia elleni harcban".

Mindez "inkább Brüsszel problémája, mintsem Pekingé", hiszen Kína csupán kihasználja a lehetőségeket befolyásának növelésére, az EU-nak pedig "fel kell ismernie, hogy mily nagy mértékben gyengítik kifelé a belső törései és ellentmondásai" - írta a Süddeutsche Zeitung.

A Handelsblatt "Kelet-Európa összebarátkozik Kínával" címmel közölte szerdai számában Hans-Peter Siebenhaar írását, amely szerint Orbán Viktor számára "a szoros partneri kapcsolat Kínával nemcsak országa keleti irányú megnyitását jelenti", hanem egy "eszközt", amellyel "demonstrálni" lehet a "függetlenséget Brüsszeltől, ahol Orbán egyre inkább vitatott a jobboldali populista irányvonala miatt".

Az üzleti lap szerzője hozzátette, hogy "Orbán eddig az EU-s pénzekre volt utalva", és "attól tart, hogy antidemokratikus irányvonala miatt az EU megvonja a támogatásokat".

A Spiegel Online Kelet-Európa hódol Pekingnek - és milliárdokat remél címmel közölte Keno Verseck írását, aki kiemelte, hogy Magyarország a Kínát "leghevesebben körüludvarló kelet-európai országok közé tartozik", és Orbán Viktor a keleti nyitás politikájával új pénzügyi forrásokat és piacokat akar megnyitni Oroszországban, Kínában és Közép-Ázsiában, hogy így ellensúlyozza az uniós támogatások 2020-tól várható csökkenését. Az ország ezzel jelzi, hogy "van élet az EU-n kívül", azonban Peking szerepvállalása a térségben nem annyira jelentős, mint amilyennek látszik, a hivatalos adatok szerint Kína 6-8 milliárd dollárt fektetett be a régióban, míg Németországban csak 2016-ban 12 milliárd eurót - írta a Spiegel Online szerzője.