Marad az eddig úton a monetáris politika

 
Nyeste Orsolya, az Erste szenior makrogazdasági elemzője kifejtette: bár az inflációs kilátások és a jelenleg zajló - döntően belső kereslet által vezérelt - gazdasági fellendülés nem feltétlenül indokolja, hogy ennyire laza legyen a monetáris politika, a támogató külső környezet, a laza európai monetáris politika és a magyar fizetési mérleg többlete adhat még teret a jegybanknak. Az Erste elemzői ezért továbbra sem várják a hazai kamatkörnyezet normalizációját 2019-2020 fordulója előtt.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a jegybank a következő hónapokban is folytathatja a laza monetáris politikát. Az infláció ugyanis csak a jövő év végére kerülhet közel a 3 százalékos jegybanki célhoz, és azt várhatóan csak 2019 elején töri át. A vezető elemző szerint a mostani magyar és nemzetközi kilátások alapján 2018 szeptemberig nem lehet érdemi MNB-s intézkedésre számítani, azt követően jöhet szóba valamilyen lépés az esetleges szigorítás felé.

Varga Zoltán, az Equilor technikai elemzője szerint az MNB-nek továbbra is van mozgástere a monetáris lazítás útján. Az EKB eszközvásárlási programja 2018 januárjától havi 30 milliárd eurós keretösszeggel fut tovább, így továbbra is jelentős pluszlikviditást biztosít a piacon, ami növelte az MNB mozgásterét, hiszen nem kell attól tartani, hogy az ultralaza hazai monetáris politika miatt a forint túlzott mértékben gyengüljön.