Amerikai - uniós vámmentesség?

 
"Barátok, szövetségesek vagyunk, együtt dolgozunk, nem jelenthetünk semmifajta nemzetbiztonsági fenyegetést az Egyesült Államokra, ezért arra számítunk, hogy nem fog ránk vonatkozni az intézkedés" - mondta Malmström egy brüsszeli rendezvényen.

Hozzátette, nem volt teljesen világos Donald Trump amerikai elnök előző napi bejelentése, de szombaton Robert Lighthizer kereskedelmi főképviselőt fogja fogadni, aki reményei szerint részletes tájékoztatást tud nyújtani.

"Reméljük, megkapjuk a megerősítést, hogy az EU-ra nem fognak vonatkozni a védővámok, és folytathatjuk a párbeszédet" - fogalmazott a svéd uniós biztos.

Kiemelte, hogy amennyiben ez nem történik meg, akkor a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) fognak fordulni, és importvámokat vetnek ki bizonyos amerikai árukra, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Brüsszel "nem háborúra készül, a helyzet eszkalációja ugyanis senkinek nem áll érdekében".

Donald Trump csütörtökön aláírta a rendeletet, amelynek értelmében az acélimportra 25, az alumíniuméra pedig 10 százalékos vámot vetnek ki. Kijelentette, nyitott arra, hogy Kanada és Mexikó mellett más, olyan országoknak is egyedi vámmentességet adjanak, amelyek kereskedelmi téren is "korrektek" az Egyesült Államokkal szemben.

Malmström leszögezte: az EU osztja a többlet kapacitás miatti aggályokat, de nem ez a megfelelő megoldás, mindenekelőtt párbeszédre van szükség.

Az Európai Bizottság korábban összeállított egy listát, amelynek kiszivárgott változata alapján szükség esetén körülbelül 2,83 milliárd eurónyi amerikai termékre vetnének ki 25 százalékos importvámot.

Hivatalosan annyit közöltek, hogy ezen egyebek mellett a mogyoróvaj, az áfonya és a narancslé is szerepel. Sajtójelentések szerint azonban a listán megtalálhatók bizonyos mezőgazdasági termékek, számos vas- és acéláru, ruhák, ágyneműk, dohánytermékek, motorkerékpárok, jachtok, illetve a bourbon whiskey is.

Sokan aggasztónak és abszurdnak tartják, hogy Trump nemzetbiztonsági kockázatokkal indokolta a szóban forgó intézkedéseit. Szakértők szerint valójában erre azért volt szükség, mert ez egy jogi kiskaput nyit meg a WTO szabályrendszerében, amelynek alapján egyébként nem lehetne hasonló védővámokat bevezetni.

Az Európai Unió évente körülbelül 6 milliárd euró értékben exportál acélt és alumíniumot az Egyesült Államokba.