Így védené a munkavállalót az EU

 

Az érdekképviseleti vezető a visegrádi országok (V4) szakszervezeti konföderációi vezetőinek találkozóján rámutatott: a kiküldetésben résztvevő munkavállalókat az unió egyes országaiban nem kezelik egyenlően a helyiekkel, ez a probléma pedig nemcsak a Közép-Kelet-Európából Nyugat-Európába érkező munkát vállalókat sújtja, hanem az egyik nyugat-európai országból a másikba átköltöző dolgozókat is.

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára a tanácskozáson hangoztatta: a magyar kormány az unió többi tagállamához hasonlóan egyetért a szociális jogok európai pillérének politikai célkitűzéseivel, így a szociális kiadások növelésével, a munkavállalók helyzetének javításával. Ezt bizonyítja, hogy Magyarország is aláírta tavaly Göteborgban a szociális pillérről szóló dokumentumot - jegyezte meg.

Elmondta ugyanakkor, hogy a magyar kormány úgy látja: a szociálpolitika önmagában a problémákra nem tud megoldást kínálni. "Ha nincs stabil és kiszámítható gazdaságpolitika, nincs stabil gazdasági növekedés, nincs felelős fiskális politika, akkor a szociális pillérben megfogalmazott célokat sem lehet teljesíteni" - szögezte le.

Takács Szabolcs ismertette: Magyarországon négy pillérre - versenyképesség, demográfia, azon belül családpolitika, munka alapú társadalom és identitás - épülő modell működik, ennek az elemei kiegészítik egymást. Az államtitkár szerint a modell sikerességét bizonyítja, hogy a munkanélküliségi ráta 4 százalékra csökkent, a költségvetési hiányt pedig folyamatosan 3 százalék alatt tudták tartani.

Elmondta, hogy Magyarország 2010 óta kiszámítható gazdaságpolitikát folytat, és a hamarosan felálló új kormány a következő négy évben is ezen az úton akar maradni.

Takács Szabolcs kiemelte: a szociális pillérben megfogalmazott célokban csak a tagállamok kormányainak bevonásával lehet előrelépést felmutatni, figyelembe véve a tagállamok által folytatott gazdaság- és szociálpolitikát is.

Az államtitkár ismertetése szerint az unió adja a világ népességének 7, GDP-jének pedig 25 százalékát, ugyanakkor a világ szociális kiadásainak 50 százalékát finanszírozza. Rámutatott: a pillér alapelveinek megvalósítása érdekében Európának vissza kell szereznie gazdasági versenyképességét és biztonságát. Utóbbi esetében komoly kihívásokkal küzd, Takács Szabolcs példaként a migrációt említette. Megfogalmazása szerint ha erre a problémára a közeljövőben az érintett országok nem találnak megoldást, akkor a következő időszakban az uniós politikusoknak nem a szociálpolitikai kérdések adják majd a legfőbb feladatot.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a rendezvényt követően az MTI-nek elmondta: a szociális jogok európai pillérével kapcsolatban minden tagállam a végrehajtási fázist várja, amikor kiderül, hogy az egyes alapelvek megvalósításánál az unió milyen konkrét lépéseket vár el.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke arra mutatott rá, hogy a szociális pillér elfogadása nem sújtja újabb terhekkel a magyar gazdaságot, ugyanis a pillér elemei távlati célokat tartalmaznak.

Mészáros Melinda és Palkovics Imre egyetértett abban, hogy Magyarország a pillér egyes elemeit tekintve - mint például a családtámogatási rendszer, az anyasági támogatások - előkelő helyet foglal el a tagállamok sorában. Az MOSZ vezetője pozitívumként értékelte a bérek és a foglalkoztatás területén elért eredményeket is.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke méltatta, hogy a kormány elfogadta a szociális jogok európai pilléréről szóló dokumentumot.

A találkozót a MASZSZ szervezete, a Friedrich-Ebert-Stiftung Alapítvány pedig finanszírozta.