A Cyber Threatscape Report 2018 című jelentés szerint a közeljövőben számolni kell az iráni kiberfenyegetések, valamint a globális ellátási láncok és a kritikus infrastruktúrák elleni támadások növekedésével, és megjelennek majd a pénzügyileg motivált kiberbűnözés új típusai is.
A jelentés az év első felében megfigyelt és elemzett kiberfenyegetéseket vizsgálja, és ezek alapján igyekszik feltárni a legveszélyesebb fenyegetéseket az elkövetkezendő hat hónapban. A riport megállapításai az Accenture Security iDefense által begyűjtött információkon és ezek elemzésein alapulnak.
Az Accenture évközi jelentése 5 globális kiberbiztonsági fenyegetést azonosított, amelyet érdemes figyelemmel kísérni:
• Az iráni kiberfenyegetés
Bár Iránra feltörekvő internetes hatalomként tekintünk, a bizonyítékok mégis azt mutatják, hogy az országhoz köthető, az állam által finanszírozott csoportok egyre aktívabbak, különösen a PIPEFISH kiberkém csoport. A szervezet célpontjai elsősorban közel-keleti, főként az energiaszektorban tevékenykedő vállalatok, az akciók célja pedig a megfigyelés és a kémkedés.
A PIPEFISH újonnan felfedezett kártevői képesek távoli parancsok végrehajtására, valamint fájlok fel- és letöltésére az áldozatok rendszerén. Ezenkívül az elemzés megállapította az iráni hátterű zsarolóvírusok megjelenését is, azt feltételezve, hogy az iráni kiberbűnözők globális vállalatokat és kriptovaluta bányászokat támadnak, elsősorban pénzügyi haszonszerzés céljából.
• A nemzetállamok a külső, független partnereket támadják
A kiberbűnözők, a kém és hacktivista csoportok továbbra is az ellátási láncokat és azok stratégiai üzleti partnereit célozzák, amelyek pénzügyi, stratégiai és politikai előnyökhöz juttathatják őket. Az Accenture elemzői úgy vélik, hogy egy kínai kötődésű, PIGFISH néven ismert hackercsoport azért veszi célba számos iparág szereplőit, hogy különböző kémfeladatokhoz szükséges eszközöket szerezzen, illetve hozzáférjen az ellátási láncokat érintő támadásokhoz szükséges megoldásokhoz.
Mivel a számítógépes bűnözők továbbra is megbízható külső partnereken keresztül próbálnak bejutni a nagyobb vállalatokhoz, a megfelelő biztonság elérése egyre nagyobb kihívást jelent mindenki számára.
• A kritikus infrastruktúrák vonzó célpontok a kiberbűnözők számára
Az olaj- és földgázipar továbbra is vonzó célpontja lesz a kiberbűnözőknek. Ami a nemzetközi helyzetet illeti, a feltételezések szerint leginkább az orosz állami szereplők finanszírozzák a bomlasztó vagy kémtevékenységeket, és azért támogatják a hacktivistákat a környezetvédelem nevében, hogy fenntartsák a versenyt az energiapiacon. Egy másik kulcsfontosságú tényező az olajárak emelkedése, amely az észak-koreai kiberbűnözők számára lehet ösztönző, hogy zsarolóvírus támadásokat és más olyan pénzszerzési akciókat hajtsanak végre, mint például a cryptojacking (mások gépével végzett engedély nélküli kriptovaluta bányászat).
• Radikális változás a kriptovalutát bányászó kártevők területén
A kriptovaluta bányász vírusok használata idén a kiberbűnözés egyik leginkább növekvő területe, és ez a tendencia várhatóan 2019-ben is folytatódik. Az elmúlt időszak bűnözői tevékenységének megfigyelése számos olyan akciót tárt fel, amely a Monero bányász kártevőhöz kapcsolódik.
• A folyamatos fenyegetést jelentő, célzott támadások (Advanced Persistent Threat - APT) célja egyre inkább a pénzszerzés
Eddig számos APT-stílusú kibertámadás indult kémkedés céljából, 2013 óta a pénzszerzés is egyre jobban motiváló tényező. Ezek a hosszú ideig tartó, többlépcsős támadások növekvő mértékben köthetők olyan kiberbűnözőkhöz, akik a hagyományos kémeszközök és technikák mellett, új technológiákat is bevetnek a pénzügyi előnyök megszerzéséhez. A pénzügyileg motivált ATP csoportok – például a Cobalt Group és a FIN7 – 2018-ban is aktívak lesznek, de tevékenységük mértéke nem haladja meg a 2017-es szintet.
