A Merkel-korszak vége

 

Angela Merkel hosszú alkonya címmel tudósított a francia Le Monde a bejelentéséről, a konzervatív Le Figaro szerint Angela Merkel "megkezdte távozása előkészítését", míg a baloldali Libération úgy vélte, hogy Merkel számára ez "a vég kezdete".

A francia lapok helyszíni tudósításai elsősorban azt emelték ki, hogy Angela Merkel régóta eltervezte leköszönésének forgatókönyvét, jóllehet a bejelentését a vasárnapi hesseni választásokon elért gyenge eredmény felgyorsította.

A Le Monde szerint Angela Merkel hihetetlen politika karrierje "nem egy kezelhetetlen hübrisztragédiával ér véget", hanem a politikus saját maga készíti elő az utódlást. A lap szerint Merkel számára a "pillanat stratégiailag nem rossz", a Kereszténydemokrata Unió (CDU) decemberi hamburgi kongresszusa előtt a jelölteknek marad elég idejük felkészülni a pártvezetésre. Azzal pedig, hogy kancellár marad a mandátuma végéig, időt ad a két nagy koalíciós pártnak, a CDU-nak és a Szociáldemokrata Pártnak (SDP) arra, hogy úgy szervezze magát újra, hogy közben "a Merkel-szörnnyel ne kelljen szembenéznie".

A konzervatív Le Figaro is úgy vélte, hogy a törékeny kormány élén Angela Merkel időt akart nyerni a bejelentéssel, amely általános meglepetést okozott. "Az a célja, hogy még három évig maradhasson, miközben megkezdődtek a spekulációk a koalíció széteséséről".

A baloldali Libération szerint Merkel "számítása ügyes: a távozása bejelentésével elkerült egy esetleges megalázó puccsot a párton belül, amely a kancellári székét is végérvényesen veszélybe sodorta volna".

A vezető gazdasági lap, a Les Échos szerint viszont "nem biztos, hogy Angela Merkel végig tudja csinálni a mandátumát", miután a nézetletérések a szövetséges Keresztényszociális Unióval (CSU) a migrációs kérdésében nem tűntek el.

Angela Merkel német kancellár fokozatos visszavonulása növeli a bizonytalanságot Németországban és az Európai Unióban egyaránt, a döntés nyomán még valószínűtlenebb, hogy a közeljövőben sikerül kompromisszumos megoldást találni a tagországok között a migráció és az eurózóna reformja ügyében - jelentette a brüsszeli sajtó.

A Politico szerint elképzelhető, hogy a kancellár kitölti 2021-ig tartó mandátumát, de az is, hogy megbuktatják időközben.

Nem szabad alábecsülni Merkel "stratégiai érzékét, hátborzongató hatalmi politikai tehetségét és könyörtelenségét", azonban, "ha a vezér megsérül,a farkasfalka tagjai keresni fogják a hatalomátvétel lehetőségét" - emelték ki.

"Akárhogy is lesz, a Merkel-korszak véget ért" - húzta alá a hírportál.

A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap európai kiadásában arról írtak, hogy Angela Merkel visszaszorulása tükrözi a német és az európai politika széttöredezését, melyet a periférián elhelyezkedő pártok megerősödése kísér a jobb- és a baloldalon egyaránt. A szerző szerint ennek folyamatát felgyorsította Merkel döntése 2015-ben, hogy megnyitja országa határait a menedékkérők előtt.

Ugyan Merkel eddigi kormányzását gazdasági bővülés, költségvetési kiegyensúlyozottság és rekordszintű foglalkoztatottság jellemezte, a számos válság kezelésének módja hozzájárult a német társadalom polarizálódásához és az európai megosztottság fokozódásához - mutatott rá a WSJ.

A cikkben hangsúlyozták: a kancellár hétfői döntése fokozni fogja a belpolitikai instabilitást, ami gyengítheti Németország vezető szerepét az EU-ban.

A Financial Times című brit üzleti napilap Brüsszelben megjelenő kontinentális kiadása szerint "illuzórikusnak" bizonyulhat Merkel azon elhatározása, hogy kitölti a kancellári mandátumát, többek szerint ugyanis "új kezdetre" van szükség Németországban. Mások ugyanakkor úgy vélik, hogy Merkel megerősödhet kormányfői tisztségében azáltal, hogy úgy döntött, nem indul újra a pártja elnökségéért.

A Financial Times brit kiadásának szerkesztőségi cikke pedig úgy fogalmazott, hogy Angela Merkel német kancellárként erőteljes és stabilizáló hatást gyakorolt, és Európa számára létfontosságú, hogy Németország megőrizze ugyanezt a stabilizáló befolyást Merkel távozásával is.

A londoni üzleti napilap szerint a pénzügyi válság óta eltelt évtized is megmutatta, hogy Európában nem lehet sok mindent elérni Berlin jóváhagyása vagy aktív problémamegoldó tevékenysége nélkül.

A hesseni tartományi választás - amely után Merkel bejelentette fokozatos visszavonulási szándékát - a nagy pártok által elszenvedett veszteségek ellenére sem jelentette a szövetségi szintű nagykoalíció végét, ahogy ezt többen jósolták, és Németországban a választók többsége továbbra is a mérsékelt haladó, illetve a mérsékelt konzervatív irányzatok híve.

Angela Merkel jól szolgálta Németország és Európa érdekeit, a vezetői szerepből adódó terhek közül sokat egyedül viselve, egy olyan időszakban, amelyet Franciaország gyengesége, Nagy-Britannia kiválása és Olaszország hanyatlása jellemzett.

Merkel hiányozni fog a kontinensnek, és a német pártok jövőbeni vezetőire hárul annak felelőssége, hogy újszerű módokat leljenek a koalícióépítésre, annak érdekében, hogy Németország megőrizhesse figyelemreméltó stabilitását, mivel ettől függ egész Európa stabilitása - áll a Financial Times keddi értékelésében.