Gyorsuló EBRD-országok?

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított bank a magyar gazdaságban az idén 3,7 százalékos, 2020-ban 2,9 százalékos növekedéssel számol. Az EBRD 0,4 százalékponttal javította a magyar hazai össztermék (GDP) idei egész évi növekedési ütemére adott becslését az előző, novemberben összeállított előrejelzéséhez képest, az a prognózis ugyanis 3,3 százalékos magyarországi növekedéssel számolt 2019-ben.

Az EBRD Londonban ismertetett 50 oldalas új előrejelzése, amely a bank Szarajevóban kezdődött éves közgyűlésének szerdai nyitónapján jelent meg, a közép-európai és a balti EU-térség egészében az idén átlagosan 3,8, jövőre 3,2 százalékos növekedést valószínűsít.

Az e térségre szóló idei növekedési prognózist a bank 0,3 százalékponttal javította a novemberi becsléshez képest. A 2020-ra érvényes prognózisok most először jelentek meg az EBRD előrejelzési forgatókönyvében.

Kiterjesztett tevékenységi területének egészében - amelybe öt arab gazdaság is beletartozik - a bank 3, illetve 3,1 százalékos átlagos növekedést vár 2019-ben és 2020-ban. Az idei évre szóló térségi növekedési előrejelzést az EBRD nem módosította.

Törökországgal együtt számolva az EBRD teljes működési térségének növekedési átlaga az idén 2,3 százalék, jövőre 2,6 százalék lesz a szerdai prognózis szerint.

A bank az idei teljes körű regionális előrejelzést 0,3 százalékponttal rontotta a novemberi jelentéshez képest, hangsúlyozva, hogy a török gazdaság 2018 második felében recesszióba került, és ez terheli az EBRD-térség egészének növekedési kilátásait.

Szerdai jelentésében a bank kiemeli, hogy az EBRD működési területének gazdasági növekedése nagyobb mértékben függ a világgazdasági kondícióktól, mint egy évtizeddel ezelőtt, és ez annak a jele, hogy a térség milyen mélyen integrálódott a globális értéktermelő láncolatokba.

Az EBRD szerint ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy az európai és a közép-ázsiai feltörekvő gazdaságokban az átalakulási folyamathoz kötődő termelékenységi felzárkózás a továbbiakban már nem lesz jelentős növekedési tényező, és emiatt az EBRD-térség növekedése most már a többi feltörekvő térségi gazdaságokéhoz hasonló mértékben érzékeny a külső kondíciókra.

Az EBRD-jelentés ebben az összefüggésben kiemeli, hogy a globális kereskedelem növekedési üteme jelentősen lassult 2018 végére az egy évvel korábban mért élénk növekedéshez képest, és ennek egyik tényezője az Egyesült Államok és Kína között kialakult kereskedelmi feszültség volt.

Mindemellett - az Egyesült Államok kivételével - az ipari termelés is lassult a fejlett gazdaságokban, a gyengülő ciklikus tényezők, a jelentős szakpolitikai bizonytalanságok és a romló piaci hangulat miatt.

Mindez megterheli az EBRD-térséghez tartozó gazdaságok exportját is: a bank működési területének csaknem minden gazdaságában csökkent az export növekedési üteme - áll a bank szerdai jelentésében.

Az EBRD számításai szerint a bank tevékenységi térségének exportja euróértéken számolva az utóbbi hat hónapban átlagosan 10 százalékkal nőtt éves összevetésben az egy évvel korábbi azonos időszakban mért 24 százalékos éves növekedés után.

A magyar gazdaságról az EBRD-jelentés kiemeli, hogy a 4,9 százalékos tavalyi GDP-növekedés fő hajtóereje a hazai kereslet volt. A bank hangsúlyozza azt is, hogy az állami és a magánszektorbeli beruházások együttes értéke figyelemreméltó ütemben, 16,5 százalékkal nőtt; a közép-európai és a balti térségben ez volt a legnagyobb beruházási növekmény 2018-ban.

A háztartások fogyasztási aktivitása továbbra is élénk, elsősorban a bruttó nominálbérek erőteljes növekedése miatt, a fő külső kereskedelmi partnergazdaságok kereslete azonban az idei évtől várhatóan gyengül, és ez lesz a magyar gazdaság valószínűsíthető idei növekedési lassulásának fő oka - áll az EBRD előrejelzésében.

A bank szerint ugyanakkor ezt a külső keresleti gyengülést is részben ellensúlyozza az erőteljes béremelkedés és a kétszámjegyű ütemben növekvő vállalati hitelellátás hajtotta hazai kereslet.