Ha az üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a mai trendek szerint alakul, az évszázad végére több mint 3 Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, mint amennyi az iparosodás előtt volt. A melegedés jóval inkább érezhető lesz a szárazföldön, mint az óceánon. Európában az arktiszi és a mediterrán térség a legsérülékenyebb a klímaváltozás szempontjából, de a hatások és következmények az egész kontinenst érintik. A klímaváltozás már most negatívan érinti néhány vidéken az európai mezőgazdaságot.

Milyen hatást gyakorolnak a fenti változások mindannyiunk egészségére? Erről adott ki jelentést a legfrissebb szakirodalmat összegezve az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.

A hőhullámok (és a szélsőségesebb időjárás miatt az elhúzódó kemény fagyok) közvetlenül és elsősorban az időseket, a betegeket, a gyermekeket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, a kórházban fekvő vagy otthon ápolt embereket érintik. A kockázatokat fokozza a társadalmak elöregedése és a bővülő nagyvárosokban erősödő városi hősziget-jelenség. A hőstresszt a magas páratartalom is erősíti. A hőség emellett zavarja az alvást, a dehidratáció fokozza a vesekő kialakulásának kockázatát, rontja a kognitív és fizikai képességeket.

Az emberiség körülbelül 30%-a már jelenleg is olyan vidékeken él, ahol a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség növeli a halálozási rátát. Amennyiben drasztikusan csökkentjük az üvegházgáz-kibocsátást, 2100-ra akkor is 48%-ra nő az ilyen kedvezőtlen környezetben élők aránya. Amennyiben pedig fokozzuk üvegházgáz-kibocsátást, az emberiség háromnegyede, 74%-a fog ilyen vidékeken élni a század végén.

Az EASAC elemzése szerint a legfontosabb a klíma stabilizálása és az üvegházgáz-kibocsátás korlátozása. A kutatók szerint a megoldások elérhetők, és nagyon sokat lehet tenni már a mai tudásunk alapján is, azonban mindehhez politikai akarat szükséges.

Az EASAC megoldási javaslatai:

1. A „szénmentes” gazdaság kiépítésével több százezer olyan korai halálozás lenne elkerülhető, amelyek mögött a légszennyezés áll. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nemcsak CO2-, hanem szállópor- és ózonkibocsátást is eredményez. A dekarbonizáció előnye, hogy egyszerre segítené a klíma védelmét és a közegészségügyi célok megvalósítását.

2. Az egészségesebb, fenntarthatóbb táplálkozás az üvegházgáz-kibocsátást is csökkenti. Ha csökken a vöröshús-fogyasztás, akkor az élelmiszer-ellátás (a földektől a konyháig) teljes üvegházgáz-kibocsátása akár 40%-kal is csökkenne, mert kevesebb szántóra, legelőre és vízre lenne szükség. Az EASAC több zöldség-gyümölcs fogyasztást javasol. Mindez csökkentené a vörös hússal kapcsolatba hozott szív- és érrendszeri megbetegedések (például az agyi érkatasztrófa) kockázatát.

3. A klímavédelem egyben a fertőző betegségek terjedésének korlátozását is jelenti. A melegedő klíma miatt Európában új betegséghordozók jelennek meg. Ilyen az ázsiai tigrisszúnyog, amely számos vírus: az agyvelőgyulladás, a Chikungunya-láz, a dengue-láz, a nyugat-nílusi láz, a sárgaláz vírusa és a Zika-vírus hordozója. A klímaváltozás a gyakoribb villámárvizek, áradások miatt fokozza az élelmiszer- és ivóvízfertőzések kockázatát is.

4. Ha bizonyítékokat szolgáltatunk arra, milyen egészségügyi hatásai vannak a klímavédelmi intézkedéseknek, akkor ez elősegítheti a gyors üvegházgáz-csökkentést is. A jelentés megállapítja: a klímaváltozás közegészségügyi hatásai nem igazán jelennek meg az uniós szakpolitikákban. Az EASAC szerint életbevágó fellépni a klímaváltozás okairól és következményeiről keringő téves információk ellen, mert a hamis hírek aláássák a klímavédelmi intézkedések mögötti politikai akaratot.