A horvátok gyúrnak az euróra

Kilencven, főleg turisztikai vállalat részvényeiről van szó, amelyet szeptembertől pályázat útján kíván eladni az állam: első körben 30 céget, az év végéig újabb harmincat, majd a megmaradt vállalatokat 2020 elején hirdeti meg.

Nem adja el az állam egyelőre azokat a cégeket, amelyekben 15 százaléknál nagyobb részesedése van, mint a Podravka, a Croatia Biztosító, a Rijekai Kikötő vagy a Petrokemija műtrágyagyár, annak ellenére, hogy ezek nem stratégiai jelentőségű vállalatok - tette hozzá a lap. Mint ahogy a Horvát Elektromos Művek (HEP), a Horvát Autópályák (HAC) és a Horvát Posta részvényeinek eladása sincs terítéken, habár korábban szó volt ezek privatizációjáról is - emlékeztettek. A horvát kormány néhány éve azt tervezte, hogy a HEP 25 mínusz egy százalékos részvénycsomagjának eladásából szerzi vissza az INA részvényeit a Moltól.

Horvátország július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II).

Az euró bevezetését legkésőbb 2024-re tervezi Zágráb, addigra az ország megfelelhet valamennyi maastrichti kritériumnak.

Az euróövezeti elvárások előírják azt is, hogy fel kell gyorsítani azoknak a vállalatoknak a privatizációját, amelyek nem bírnak stratégiai jelentőséggel. A cég részvényeinek többségét nyílt pályázaton 2020 áprilisáig magánkézbe kell adni, és az állam részesedése nem haladhatja meg a 25 százalékot. A horvát kormánynak továbbá le kell építeni a túlságosan kiterjedt állami szektort, ki kell vonnia a politikát az államigazgatásból, valamint az üzleti környezet javítása érdekében csökkentenie, vagy teljesen meg kell szüntetnie az adójellegű plusz terheket.