Az idlíbi helyzetről először február 8-án, majd február 10-én egy orosz küldöttség tárgyalt a török fővárosban. Február 12-én, múlt szerdán maga Erdogan és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon is beszélt a tűzszünet lehetőségeiről. Szombaton Cavusoglu és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a müncheni biztonságpolitikai konferencia keretében egyeztetett a kérdésben, míg most hétfőn és kedden már egy török küldöttség folytatott megbeszéléseket az orosz fővárosban.
Cavusoglu csütörtöki tévéinterjúban közölte: "igaz, hogy a jelenlegi álláspontok között eltérés van, és bár a legutóbbi találkozókon történt közeledés, de a kívánt szintet még nem értük el". A tárcavezető jelezte: az eszmecsere folytatódik, és amennyiben szükséges, Erdogan és Putyin találkozhat is.
A Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erők tavaly áprilisban indítottak átfogó offenzívát a lázadók kezén lévő északnyugati országrész ellen orosz támogatással. A térséget a Haját Tahrír as-Sám (HTS) ernyőszervezet dzsihadistái, továbbá más kisebb iszlamista milíciák, illetve a török támogatást élvező, mérsékelt felkelőcsoportok tartják ellenőrzésük alatt. Az előrenyomulás december közepén vett új lendületet. A damaszkuszi erők műveletei ráadásul annak ellenére fokozódtak, hogy idén január 12-én török-orosz tűzszüneti megegyezés született Északnyugat-Szíriát illetően.
A török diplomácia vezetője csütörtökön hangoztatta: Ankara megtesz bármit annak érdekében, hogy megfékezze a rezsim támadásait. Ankara azért ellenzi Damaszkusz idlíbi offenzíváját, mert attól tart, hogy újabb menekülthullám indul meg Törökország felé.
Erdogan először február 5-én szólította fel az előrenyomuló kormányerőket, hogy még februárban vonuljanak vissza a Törökország és Oroszország által 2017 májusa óta tervezett északnyugat-szíriai feszültségcsökkentési övezet határához, amelyen Ankara megfigyelőpontokat alakított ki.
A török államfő szerdán már arról beszélt, hogy "küszöbönáll" a korábban kilátásba helyezett idlíbi török beavatkozás. Jelezte egyúttal, hogy ezek már Ankara utolsó figyelmeztetései, miután az előkészületeket megtették.
A művelettel kapcsolatban Cavusoglu csütörtökön azt mondta: a időzítésre vonatkozó végső döntés Erdogan kezében van.
Erdogan fenyegetésére reagálva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán Szentpéterváron úgy nyilatkozott, hogy "a lehető legrosszabb forgatókönyv lenne" egy esetleges török beavatkozás a legitim szíriai kormány és annak fegyveres erői ellen Idlíb tartományban.
A török külügyminiszter csütörtökön beszélt a líbiai polgárháborúról is. A januári berlini megállapodásra utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy mint minden érintett fél, "úgy Törökország kötelezettségvállalásai is a tűzszünettől függnek".
Cavusoglu emlékeztetett: az ENSZ által elismert, tripoli székhelyű nemzeti egységkormány kedd este felfüggesztette részvételét a konfliktus lezárását célzó genfi tárgyalásokon, miután rakétatalálatok érték a második számú tripoli kikötőt.
A támadást valószínűleg a Halífa Haftar tábornok vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) követte el.
Január 19-én az úgynevezett berlini folyamat keretében az érintett országok a fegyverembargó és a tűzszünet betartásáról egyeztek meg, emellett ott döntöttek a genfi tárgyalások lefolytatásáról is. A fegyvernyugvást mindkét oldal számos alkalommal megsértette. Törökország Líbiában a Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök vezette tripoli kormányt katonailag is támogatja.
