A cikk azzal vádolja az amerikai kormányt, hogy "öncélú, rövidlátó, nem hatékony és felelőtlen" választ adott a járványra, ezzel tragédiát idézve elő, amelynek során mintegy kétmillió amerikai fertőződött meg, és több mint 110 ezren veszítették életüket. Az írás rámutat: az amerikai vezetés nem vett tudomást a világjárványról szóló figyelmeztetésekről, a tőkés érdekeket helyezte előtérbe és politikai kérdéssé tette a járványellenes erőfeszítéseket.
A szerzők szerint a járvány az Egyesült Államok hosszú idők óta meglévő és egyre mélyülő problémáira, a többi között a megosztott társadalomra, a gazdagok és szegények közötti szakadékra, a rasszista alapú megkülönböztetésre, valamint a sebezhető csoportok elégtelen védelmére világít rá.
"A járvány még nehezebbé tette az amerikai társadalom legalján élő emberek életét és tovább élesítette a társadalmi elkülönülést a gazdagok és szegények között" - fogalmaztak, hozzátéve: a járvány nyomán magasba emelkedett munkanélküliségi ráta krízishelyzetbe hozta a munkásokat.
A cikk szerint az idős korosztály vált az amerikai kormányzat járvánnyal szembeni tehetetlenségének áldozatává, miközben a hajléktalanoknak nem volt hová menniük, a szegény és bevándorlócsaládokból származó gyerekek helyzete pedig aggasztóra fordult.
Washington és Peking között a koronavírus-járvány kapcsán kiéleződtek a feszültségek az elmúlt hónapokban. Az amerikai kormányzat azzal vádolja a pekingi vezetést, hogy a járvány kezdeti szakaszának elkendőzése és az információk késleltetett átadása miatt felelős a világjárvány alakulásáért. Washington emellett rendszeresen bírálja Kínát az emberi jogok helyzete miatt is, az utóbbi időben különösképpen az ország nyugati részén élő, muszlim vallású ujgur népcsoport tagjaival szembeni bánásmódot kéri számon Pekingen, de aggályosnak tartja a hongkongi szabadságjogok korlátozását is.
