Már tavaly ősszel megtorpant a kereslet a budapesti ingatlanpiacon - akkor még csak stagnálás kezdődött -, ami aztán a koronavírus miatti korlátozások idején esésbe váltott át - jelezte Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője. Az elmúlt két-három hétben indult csak be ismét a mozgás, de még nem értük el a járvány előtti szintet, attól mintegy 30 százalékkal el vagyunk maradva. Tehát van már élet a piacon, de nincs az a megszokott pezsgés, mint amit az elmúlt években a tavaszi és kora nyári időszakokban megszokhattunk - fogalmazott az ingatlanközvetítő.
Fontos viszont tisztában lenni azzal, hogy a kereslet csökkenésének hatására mintegy 10 százalékkal járnak lejjebb az értékesítési árak, mint március elején. Míg ezt megelőzően sokáig tartották még magukat a korábbi szinten, a koronavírus járvány végül beindította az árcsökkenés folyamatát.
Ezt persze sokan még nem veszik tudomásul, de aki nem hajlandó változtatni a hirdetési áron, az nem is tudja eladni az ingatlanát - derült ki Sebestyén Tamás szavaiból. Mint mondta, még mindig nagyon sok olyan eladó van a piacon, akinek nem sürgős az eladás, így nem mérsékli a hirdetési árat. Tőlük jellemzően azokat a mondatokat hallják az ingatlanközvetítők, hogy “nem kenyérre kell”, vagy “nem akarom elkótyavetyélni”, de ők most nem is tudják eladni az ingatlanjaikat.
Messze van a vevő és az eladó
Nagyon nagy az árkülönbség a vevői és az eladói oldal között: egy erős 20 százalékról biztos beszélhetünk, de akadnak olyan tulajdonosok, akik a reális árhoz képest 10 millió forinttal többért hirdetik a lakásukat. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy például egy 30 milliós lakást 40-42 millióért szeretnének egyes tulajdonosok eladni, de az ilyen árakon hirdetett ingatlanokra természetesen nincs semmilyen érdeklődés - hangsúlyozta Sebestyén Tamás.
Az alku viszont egyre természetesebbé válik. Most az eladók is érzik azt, hogy szélesebb a kínálat és “a vevők sem folynak a csapból”, így egyre többen belemennek kisebb nagyobb árengedményekbe a sikeres eladás érdekében. És ahhoz, hogy egyáltalán a vevők foglalkozzanak egy ingatlannal, minimum 3-5 százalékos alkuval számolni kell.
A tekintetben viszont nem következett be változás, hogy milyen ingatlanokat keresnek a vevők: a nagyobb, 70-80 négyzetméteresnél nagyobb ingatlanokat nehezebb eladni, pedig a 100-120 négyzetméteres lakások négyzetméterára fajlagosan jóval alacsonyabb - magyarázta az ingatlaniroda szakmai vezetője.
Változatlanul jellemző az is, hogy akinek kevesebb a pénze, az kijjebb az agglomerációban próbálkozik vásárlással, ugyanakkor a próbálkozásaikat nehezíti, hogy a kelet-pesti agglomeráció esetében elég magasra kúsztak az árak, így nincs az az óriási különbség, ami ide vonzaná a vevőket. Inkább csak olyan esetekben figyelhető meg számottevő árelőny a kapcsolódó budapesti kerületekhez képest, ha valamilyen rossz adottság csökkenti egy ingatlan árát. Így is csak mintegy 15-20 százalékkal alacsonyabb árakról beszélhetünk a XVI. kerületen kívül fekvő agglomeráció esetében, de mondjuk Kistarcsa központi részén például majdnem ugyanolyan árak alakultak ki, mint Budapesten belül - hívta fel a figyelmet Sebestyén Tamás.
A panel a legolcsóbb
Házakat 50-55 millióért keresnének a vevők, míg panellakásokat 20-25 millió forint között, téglaépítésű lakásokat pedig 30-35 millió forintig. A lakások esetében még nagyjából találkozik is a kínálat a kereslettel, főleg, hogy a paneleknél lehet a leginkább érezni az elmúlt időszakban kibontakozott árcsökkenést. Ez azt jelenti, hogy 25 millióért már lehet kapni jobb állapotú panellakást a XIV. és XVI. kerületekben. Ugyanakkor a családi házak 60-70 millió forintba kerülnek a vevők által remélt 50-55 millióval szemben.
Ami a bérlakások piacát illeti, leginkább azt lehet észrevenni, hogy élénkült a mozgás, hiszen nőtt a kínálat, de az árak csak szerény mértékben csökkentek - vagy legalábbis annál kisebb mértékben, mint amire a járvány miatt számítani lehetett. Bérlők is akadnak bőven, így nem lehetetlen kiadni a lakásokat, ugyanakkor azt tudni kell, hogy akár egy 10 ezres túlárazás miatt is hónapokra a piacon ragadhat a kiadó lakás, vagyis “tűpontosan” kell beállítani a bérleti díjat, hogy legyen rá bérlő - magyarázta a szakértő. Jelenleg 150 ezer forintig keresnek a bérlők kiadó lakásokat a két kerületben, de az átlagos másfél-kétszobásokat mintegy 120 ezer forintért kínálják.
Ami pedig a jövőt illeti, Sebestyén Tamás úgy látja, hogy a vírus hatásai első körben gyorsabban lecsengtek, mint amire számítani lehetett, viszont azt egyelőre nem tudni, hogy egy második hullám érkezik-e, és ha igen, akkor meddig tart, milyen hatása lesz a gazdaságra és az ingatlanpiacra. Mindenesetre a mostani nyár talán a korábbiaknál élénkebb lehet ingatlanpiaci szempontból az elhalasztott vásárlások és a mérsékeltebb árak miatt, de az ősz még igencsak kérdéses.
