A BT 2015. július 20-án kelt 2231 sz. határozatában világpolitikai és kötelező jogi szintre emelte az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását célzó, Iránnal 2015. július 14-én Bécsben megkötött atom-megállapodást (JCPOA), és felkérte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (IAEA) a megállapodásban foglaltak ellenőrzésére. A BT öt állandó tagja, továbbá az Európai Unió, Németország és Irán megállapodása arról szólt, hogy Irán nem állíthat elő atomfegyvert, de a nukleáris energiát békés célra felhasználhatja. Urándúsítási kvótában állapodtak meg. A JCPOA szerződésben foglaltak kikényszerítésére fegyverkereskedelmi embargót léptettek életbe Iránnal szemben.
A BT 2231 sz. határozata a világ minden országát kötelezte a benne foglaltak tiszteletben tartására.
Noha az IAEA nem talált kivetni valót a szerződésben foglaltak iráni részről történő végrehajtásában, Donald Trump elnök 2018. május 8-án felmondta a megállapodást, és ezzel megszegte a BT 2231 sz. határozatát, melyet 2015-ben Obama kormánya terjesztett a testület elé határozati javaslatként. Trump a fegyverkereskedelmi embargón túlmenő kereskedelmi, pénzügyi és jogi szankciókat léptetett életbe azokkal az országokkal, köztük az Egyesült Államok szövetségeseivel szemben, amelyek nem tartják tiszteletben az amerikai szankciókat, és nem szakítják meg kereskedelmi kapcsolatukat Iránnal.
A BT határozata értelmében az Iránnal szemben elrendelt fegyverkereskedelmi embargó 2020. október 18-án érvényét veszti, ha csak a BT meg nem hosszabbítja. A nemzetközi joggal nehezen összeegyeztethető módon Trump kormánya, miután felmondta a szerződést, most azt akarja elérni, hogy az Irán elleni embargót meghosszabbítsák. Kezdeményezte, hogy a BT tűzze napirendre a kérdést. Oroszország és Kína kétségbe vonja, hogy egy államnak, amely kivonja magát egy általa megkötött szerződés hatálya alól, joga volna beleszólni a szerződés további sorsába. Ezért Lavrov orosz külügyminiszter levélben tudatta az ENSZ főtitkárával, és a BT elnökével, hogy „nincsenek objektív okok” az Iránnal szembeni fegyverembargóról szóló vita napirendre tűzésére.
Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy egyoldalú lépéseivel az Egyesült Államok aláássa a nemzetközi együttműködést és ostrom alá veszi a nemzetközi intézményeket. Arra irányuló magatartásával, hogy a nemzetközi jogot az amerikai jognak rendelje alá, veszélybe sodorja a világ békéjét és biztonságát.
