A Magyar Tudományos Akadémia egyik legfontosabb küldetése, hogy a tudományos eredményeket széles körben közvetítse még akkor is, ha ezt személyes jelenlét mellett éppen nem teheti meg. A Magyar Tudomány Ünnepe kiemelt eseményeire ezért idén is várjuk a nagyközönséget, bár kivételesen nem székházainkban, hanem online közvetítéseinken.
November 3-tól élőben követheti előadásainkat az MTA YouTube-csatornáján.
Variációk vírustémára
A Covid-19 elleni fellépés nem csak orvosi és virológiai probléma. Számos tudományág képviselője küzd a járvány frontvonalában, ezért ismeretterjesztő előadásainkban is sokféle nézőpontból közelítünk a pandémiához kapcsolódó jelenségek megértéséhez. Hogyan segíti a tudomány a járvány okozta társadalmi sokk kezelését? Vajon elkerülhető, hogy a járvány térdre kényszerítse a gazdasági, pénzügyi, egészségügyi, szociális, kulturális, közlekedési, turisztikai, oktatási szférákat? Kosztolányi György orvos, genetikus nyitóelőadásában ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Az orvoslás történetének egyik legnagyobb sikere a védőoltások alkalmazása – várhatóan a Covid-19-járvány megoldása is ez lesz. A világon jelenleg zajló, nagyjából 180 vakcinafejlesztési projektből 6-8 az utolsó klinikai vizsgálati fázisban jár. A védőoltások mellett a terápiában alkalmazható gyógyszerek utáni kutatás is javában folyik. Jakab Ferenc virológus elmondja, hol tart pontosan a vakcina- és gyógyszerfejlesztés, mely projektek a legígéretesebbek, Keserű György Miklós gyógyszerkutató vegyész pedig egy hazai fejlesztésű gyógyszerrel kapcsolatos kutatás eredményeiről számol be.
Hiába tartották a legkülönfélébb tudományterületek képviselői jó ideje elképzelhetőnek egy világjárvány kialakulását, a pandémia mindenkit váratlanul ért. A sokkoló helyzet a tanácstalanságtól kezdve a pánikkeltésen át a vírustagadásig sokféle reakciót váltott ki. Egyre gyarapodó tudásunk és a tapasztalatok alapján milyen tanulságokat vonhatunk le idővel a helyzetből? Falus András immunológus, Buzás Edit immunológus, Moldvay Judit tüdőgyógyász és Sarkadi Balázs orvos, biokémikus ezt járják körbe a témában szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
A járvány hatalmas terhet ró az egészségügyi rendszerekre, ezért a szokásosnál is adekvátabb a kérdés: miként lehet hatékonyabbá tenni az egészségügyi ellátást? Meskó Bertalan orvosi jövőkutatótól megtudhatjuk, hogy a hatalmas adatmennyiséggel „dolgozó” mesterséges intelligencia hogyan segítheti a szakmai döntéshozatalt az egészségügyben, és miként lehet a jövőben a mindennapi orvosi gyakorlat része.
2018-ban járvány nélkül korcsoportarányosan 60%-kal többen haltak meg Magyarországon, mint amennyien az osztrák halandósági viszonyok esetén hunytak volna el. Pedig nem kellene, hogy így legyen. A magas halandóság problémájának megoldásához ismerjük azokat a technikai eszközöket, amelyeket társadalmi szinten alkalmazni kellene. Mi kell ahhoz, hogy bevethetők legyenek, és az egészség ügye végre társadalmi ügy legyen? Mi jellemzi a modern népegészségügyet? Kiderül Vokó Zoltán orvos, epidemiológus előadásából.
Csapó Benő neveléstudományi kutató előadásában az infokommunikációs technológiák által nyújtott lehetőségeket tekinti át az oktatás szemszögéből. Bemutatja, hogy milyen ellentmondás feszül az oktatás valós problémái és a digitális tanulás ki nem használt lehetőségei között.
Élet a Földön kívül – hogyan keressük?
Milyen életformák létezhetnek a Marséhoz hasonló extrém körülmények közt? Milyen eszközökkel bukkanhatunk rájuk? A járvány beárnyékolta hétköznapoktól, sőt a Földtől is elrugaszkodik előadásában Kereszturi Ákos planetológus, aki arról beszél, hogy a Mars űrszondás kutatása hogyan segítette és segíti a Földön kívüli élet keresésének stratégiáját, irányait.
A matematika korszakában élünk
A mesterséges intelligenciát forradalmasító technológiai és módszertani fejlődés megalapozta a szóbeágyazások előtérbe kerülését a számítógépes nyelvészetben. A szóbeágyazási modellek a szövegkörnyezet függvényében a szavak jelentését a korábbinál jóval tágabb dimenziókban „értelmezik”. Milyen modellek léteznek, és miben térnek el egymástól? Milyen fejlemények vannak a szójelentések matematikájában? Erről beszél előadásában Kornai András matematikai nyelvész.
A nyelvtudomány és a gépi intelligencia kapcsolatának rohamos fejlődése is azt mutatja, hogy az adatok mennyisége, a rendszerek komplexitása és a számítási kapacitások robbanásszerűen növekednek, így a matematika egyre fontosabb az élet szinte minden területén. Röst Gergely matematikus konkrét példákon keresztül mutatja be, miként is segít a matematika a 21. század problémáinak megoldásában. A hálózattudomány is a matematika eszköztárát használja fel a társas érintkezési, mobilitási és szociális kapcsolatok mintázatainak vizsgálatához, ami alapvető a modern, adatalapú hálózati modellek megalkotásához. Karsai Márton hálózatkutató az ilyen modellek hatékonyságát mutatja be a fertőzések terjedésének előrejelzéséhez. Mag Kornélia statisztikus pedig arról beszél, hogyan teszi a gépi tanulás hatékonyabbá az adatok előállításának folyamatát a valóságot számszerűen leíró statisztika területén.
