2020. november 18. szerda 09:02 - HírExtra

Az elmúlt száz évben kialakított energiarendszer fenntarthatatlan, mostanra egy sokkomponensű válság veszélyezteti az emberiség puszta létét, ezért elkerülhetetlen az energiarendszer mielőbbi radikális átalakítása. A hatékonyság fokozása és a tudatosság javítása mellett a megújuló energiaforrások ésszerű felhasználása segíthet hozzá a lényegesen kisebb környezeti és társadalmi károkhoz.

Az Energiaklub ezért a legfrissebb tudományos eredményekre feldolgozásával átfogó elemzést készített és önálló kutatást végzett a szélenergia alkalmazásáról Szélenergia a 21. században - és Magyarországon címmel, és a legfontosabb megállapításokat hét pontban foglalta össze.

1. Magyarországon az új szélturbinák telepítését nem a természeti törvényszerűségek, vagy a technológiai korlátok, hanem a jogszabályok teszik lehetetlenné.
    
2. A szélenergia esetében is számolni kell a környezet terhelésével, de ez – szemben a jelenleg domináns technológiák károkozásával – gondos tervezéssel egy elfogadható szint alá szorítható.
    
3. Az üzemeltetők tapasztalata alapján bizonyosan állítható, hogy a szélturbinák hazánkban gazdaságosan üzemeltethetők. A működésük ezen jellemzőjét meghatározó kapacitásfaktor a már 15 éve működő hazai szélerőmű-állomány esetében jellemzően hasonló vagy jobb értéket mutat, mint az európai vagy a német átlag.
    
4. A világban a megújuló energiaforrások támogatottsága kiemelkedően magas, ezen belül a szélenergia megítélése is kifejezetten pozitív. Különösen érdekes, hogy a szélerőművek közelében élők esetében az átlagosnál is jóval magasabb a technológia elfogadottsága.
    
5. A szélenergia hazai térnyerése jelentősen csökkentené Magyarország energiaimportját, kiszolgáltatottságát, ráadásul úgy, hogy mindez az adófizetők számára nem jelentene olyan mértékű anyagi terhet, mint a paksi atomerőmű bővítésének várhatóan 10 000-20 000 milliárd forintos végső költsége. A hazánk által vállalt klímacélok elérése – és általában az energialábnyom radikális csökkentése – egy szélenergiára is alapozó fenntartható energiarendszer segítségével lényegesen olcsóbban volna megvalósítható.
    
6. A szélenergia az élet számos más területén, így a vidéki munkahelyek bővítésében, helyi adóbevételek megteremtésében, a környezeti terhelés radikális csökkentésében is oroszlánrészt vállal szerte a világon – ezek a járulékos előnyök jelentősen hozzájárulnak a szélerőművek globális térnyeréséhez.
    
7. A szélerőművek önmagukban, de a napelemes technológiával együtt sem jelentenek megoldást korunk energetikai kihívásaira – ma már a környezetgazdálkodás egészének rendszerében kell gondolkodnunk. A fenntartható energiarendszer alapvetései nem értelmezhetők helyesen a 20. századi energiagazdálkodás centralizált eszközökre építő logikája és műszaki-gazdasági szemléletmódja révén. A 21. században szofisztikáltabb megoldásokra van szükség és lehetőség, nem elegendő csupán mennyiségekben gondolkodni, ahogyan eddig. A magas szintű hatékonyság és környezettudatosság, valamint a helyben elérhető megújuló energiaforrások optimalizált felhasználása lényegesen jobb környezeti és társadalmi mutatókat eredményez, és éppen ezek a fenntartható energiarendszer legfőbb jellegzetességei.

„A döntéshozóinknak kötelessége azt a tényt igen alaposan megvizsgálni, hogy a fejlett világban az erőművi kapacitásbővítés tekintetében miért a szélenergia jelenti az első számú fejlesztési területet minden más technológiát megelőzve” – fogalmazott Munkácsy Béla, a kutatási projekt vezetője.

A kötet célja tehát, hogy a technológiáról mint a 21. századi energiarendszer egyik fő eleméről, a legújabb ismeretek és tendenciák tükrében, tudományos alapossággal rajzoljon képet. A tanulmánykötetet egy 12 fős szerzőgárda jegyzi, köztük gyakorlati és elméleti szakemberek, tapasztalt, nemzetközi publikációkkal rendelkező kutatók és fiatal szakmai reménységek egyaránt helyet kaptak.

Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ, egy csaknem 30 éve működő szervezet, azért dolgozik, hogy biztonságos és fenntartható energia jusson mindenkinek, összhangban a természettel. Célja a fenntartható energiagazdálkodás megteremtése, az energiafogyasztás csökkentése és a megújuló energiaforrások dominánssá válása. Küzd a klímaváltozás ellen, és elősegíti az alkalmazkodást a klímaváltozás káros hatásaihoz.