Keresztes Imre főügyész közleményében azt írta, a Honvédelmi Minisztérium 2016 júliusában közbeszerzési eljárást írt ki egy vidéki laktanya egyik épületének felújítására és átalakítására, az ajánlatok elbírálásának szempontjaként pedig a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás elvét határozta meg. A vezető beosztású honvéd főtiszt a minisztériummal tervezési-kivitelezési munkákra szerződő vállalkozások kapcsolattartója volt.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vádirata szerint az alezredes a megrendelői műszaki követelményt, a költségvetés tervezetét és a pályázaton résztvevők által tett ajánlatok tartalmát előzetesen a pályázaton részt vevő egyik cég rendelkezésére bocsátotta. Az alezredes ennek a cégnek azt az igényét is továbbította egy másik gazdasági társaságnak, hogy az lépjen vissza az alacsonyabb összegű árajánlatától. Cserébe azt ígérték, alvállalkozóként bevonják őket az üzletbe, amelyben "összehangolva tevékenységüket, célul tűzik ki a jogtalan haszonszerzésre törekvést".
A vád szerint az alezredes szándékosan segítséget nyújtott ahhoz, hogy a cégek versenykorlátozó megállapodást kössenek az árak rögzítésére, az ajánlatkérőnek így nem volt lehetősége a tényleges piaci viszonyokat tükröző feltételeknek megfelelően elbírálni az ajánlatokat.
Az ügyészség versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntett miatt emelt vádat.
A nyomozó ügyészség indítványára a bíróság - előkészítő ülésen - bűnösnek mondta ki a vádlottakat a vádirat szerinti tényállás és minősítés alapján. A bíróság az alezredest - mint bűnsegédet - 1 év 6 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és lefokozásra ítélte. A bíróság egy további vádlottat ugyanilyen, kettőt rövidebb tartamú próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és több százezer forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős.
