A magyar GDP ezzel megközelíti, de még nem éri el 2019. évi szintjét. A prognózis fő negatív kockázata a járvány okozta érdemi korlátozások második félévre való áthúzódása (akár Magyarországon, akár a fő kereskedelmi partnereknél). Viszont élénkítő hatású lehet, ha a 2022. évi választások közeledte a kormányzatot a költségvetési politika további lazítására ösztönözné.
A GKI szerint a foglalkoztatás és a munkanélküliség éves átlagban nagyjából változatlan marad, de az év folyamán egyaránt javulni fog. A reálkeresetek 2, a fogyasztás 3,5, a beruházások 6%-kal emelkednek. Az államháztartási hiány csökken, de indokolatlanul magas lesz, a tavalyi 8,1% után idén 6,5% körüli lehet. Az infláció gyorsul, a 2020. évi 3,3% után 3,9% körüli lesz, a forint éves átlagban tovább gyengül, így egy euró a tavalyi 351 forint után idén legalább 365 forintot fog érni, s nem zárható ki, hogy az MNB szigorításra kényszerül. A külső egyensúly – a várhatóan beáramló EU-transzfereknek köszönhetően – stabil többletet fog mutatni. A magyar kormány nemzetközi elszigeteltsége erősödik, idén azonban nem várható irányvonalának megváltoztatása.
A koronavírus-járvány okozta recesszió 2020-ban a világ legtöbb országában a vártnál kisebb volt. Az utóbbi hetekben javultak a globális gazdasági növekedési kilátások. Ebben fontos szerepet játszott a koronavírussal szembeni hatékony vakcinák megjelenése és mind kiterjedtebb alkalmazása, továbbá a legtöbb ország által alkalmazott fiskális expanzió. A 2020. évi 3,5%-os csökkenés után a világ összevont GDP-je 2021-ben várhatóan 5,5%-kal bővül. Ennek nyomán a globális kibocsátás szintje 2021 közepén elérheti a járvány előttit. Ez az USA-ra és néhány nagy ázsiai országra (például Kínára, Dél-Koreára, Indiára) igaz, de az EU-ra nem.
Visszatért az EU
Az EU konjunktúraindexe februárban tizenegy hónapos csúcsára jutott, kezdi megközelíteni tavaly márciusi, vagyis még a válság okozta zuhanás előtti értékét. A GKI konjunktúraindexe márciusban kissé emelkedett, s ezzel megközelítette januári, a járvány kezdete óta mért, igaz még meglehetősen alacsony csúcspontját. Ezzel a konjunktúraindex tavaly áprilisi zuhanásának idén márciusra még 60 százalékát sem dolgozta le, az üzleti szektor többet, a fogyasztói kevesebbet korrigált.
A magyar gazdaságpolitikában a politikai-hatalmi-népszerűségi megfontolások a járvány okozta válság időszakában is elsődlegesek az egészségügyi és a kiegyensúlyozott gazdasági-társadalmi folyamatok igényéhez képest. E politika nemzetközi háttere, toleráltsága az elmúlt hónapokban sokat romlott az USA, az EU, a kereszténydemokrata pártok, sőt még Lengyelország oldaláról is. Ezt nem tudja helyettesíteni az orosz és kínai kapcsolatok erősítése. A kormány a 2022. évi választások kapcsán láthatólag jobban fél egy mélyebb gazdasági válságtól, mint egy egészségügyi katasztrófától, aminek következtében az utóbbit sem tudja az egyébként lehetséges mértékig elkerülni. 2021 tavaszáig nem került sor sem koherens gazdasági válságkezelő program, sem nyilvános és szakmailag megalapozott oltási terv meghirdetésére.
Csökkenő nyugdíjak
Tavaly a valós reálbér-emelkedés minimális lehetett, ez is nagy differenciálódás mellett következett be. A nyugdíjak reálértéke csökkent, a lakosság fogyasztása 2,6%-kal mérséklődött. Ez utóbbi lényegesen kedvezőbb az EU átlagánál. Idén nyáron a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkenése, a minimálbér februári 4%-os emelése után további 1 százalékpontos emelés várható, ami éves átlagban a bruttó átlagkereset 6%, a reálkereset 2% körüli emelkedését valószínűsíti. A nyugdíjak reálértéke a 13. havi nyugdíj első hetének kifizetése és a várható nyugdíjprémium révén mintegy 3%-kal emelkedik. A fogyasztás növekedése megközelítheti a 3,5%-ot.
Az állóeszköz-felhalmozás a tavalyi, több mint 7%-os visszaesés után jó esetben 6%-kal emelkedik. Vagyis idén még nem érhető el a 2019-es beruházási szint, mivel mind a nagy ipari beruházások, mind az EU-forrásokra támaszkodó fejlesztések még éppen csak hogy elindulnak. Bár a cégek fejlesztéseit jelentős összegű, olcsó források támogatják, a jövőbeli kereslet bizonytalan nagysága és struktúrája miatt sok vállalkozás egyelőre elhalasztja korábban tervbe vett beruházását.
Idén várhatóan az építőipar, az ipar és a szállítás bővül a leggyorsabban, s csak a turizmus-vendéglátás, valamint ingatlanszektorban várható további visszaesés.
Csökkenő foglalkoztatás
A foglalkoztatás tavalyi jelentős, 0,9%-os, de az alkalmazottak esetében 3,4%-os – ténylegesen feltehetőleg ennél is nagyobb, de a GDP-visszaesés mértékétől elmaradó – csökkenését, a munkanélküliség 0,8 százalékpontos, 4,1%-ra történt emelkedését idén stagnálás követi. Az éven belül lefutás azonban ezzel ellentétes lesz, a 2021 eleji romlást a második félévben javulás követheti.
Tavaly a vállalati és háztartási hitelállomány 10, illetve 14%-kal emelkedett, ez azonban lényegében a hiteltörlesztési moratórium következménye volt. A moratórium idei feloldása után a hitel-törlesztési és hitel-felvételi képesség nagyon differenciált lesz, az előbbi romlása, az utóbbi növekedése, összességében a növekvő hitelállomány minőségének romlása várható. A bankok nyereségessége megmarad, de tovább csökken.
Az államháztartás 2020. évi pénzforgalmi hiánya 5549 milliárd forint, a költségvetési törvényben előirányzott mintegy tizenötszöröse, a GDP-arányos (eredményszemléletű, ESA) deficit pedig 1% helyett 8,1% lett. 2021-ben a hiány alig, 3700 milliárd forintra, a GDP mintegy 6,5%-ára csökken, mivel részben a válságkezelés áthúzódó hatásai, de legalább annyira a 2022. évi választásokra való felkészülés miatt, az EU-transzferek megelőlegezésével hiányzik a deficitcsökkentési ambíció. Ezt az EU válságkezelési alapja, illetve a 3%-os hiánymaximum további európai felfüggesztése lehetővé is teszi. A GDP-arányos államadósság 2020-ban 81% lehetett (a 2019. évi 66,4% után), s feltehetőleg 2021-ben is ezen a szinten marad. Az adósságráta ezzel 2011. évi csúcsa fölé kerül.
2021-ben várhatóan a világ nagy részét, ezen belül az MNB-t a laza monetáris politika fenntartása fogja jellemezni. Magyarországon a 0,6%-os alapkamat fennmaradására, a tavalyinál magasabb, éves átlagban 3,9% körüli inflációra és éves átlagban tovább gyengülő forintra, a tavalyi 351 után idén legalább 365 forintos euró-árfolyamra lehet számítani. Ennél magasabb infláció veszélye, illetve a forint esetleges további vészes gyengülése esetén az egyhetes betéti tenderre felkínált kamat emelésére kerülhet sor.
A folyó fizetési mérleg a 2019. évi keresletélénkítő gazdaságpolitika következményeként negatív volt, ami a belföldi felhasználás kényszerű tavalyi csökkenése következtében 2020-ban minimális, 0,1 milliárd euró aktívummá vált. Idén romlás várható, a magyar finanszírozási képesség azonban a várhatóan beáramló EU-transzferek következtében tartósan pozitív marad. A magyar adósságráta és a devizatartalék 2020-ban egyaránt emelkedett, idén stabilizálódásuk valószínű. A hitelminősítők 2021 elején változatlanul hagyták a magyar besorolást, amivel csak a 2008-2009. évi gazdasági válság időszakára jellemző, szerény minősítést erősítették meg (amit 2012-ig további romlás, majd 2015-16-tól 2019 elejéig javulás követett). Ezzel Magyarország a régióban a legrosszabb országok között helyezkedik el.
