A testület egyhangúlag fogadta el a 2020 januárjában elindított mélyreható felülvizsgálat eredményeként kidolgozott új monetáris politikai stratégiát.
A kormányzótanács a csütörtökön tartott ülése után kiadott, az új stratégiáról szóló nyilatkozatban rámutatott, hogy megítélése szerint az árstabilitás középtávon legjobban egy 2 százalékos inflációs cél kitűzésével tartható fenn. Ezzel a számmal nem okozott meglepetést a piacoknak, az azonban figyelemre méltó, hogy az eddigitől eltérően nem átlagos, hanem szimmetrikus célként jelölte meg a 2 százalékos inflációt.
A szimmetrikus cél azt jelenti, hogy az infláció céltól való negatív és pozitív eltérései egyaránt nemkívánatosak. Amikor a gazdaság a nominális kamatok alsó határához közel működik, akkor különösen erélyes vagy kitartó monetáris politikai intézkedésekre van szükség az olyan helyzet elkerüléséhez, amelyben az inflációs céltól való negatív eltérések állandósulnak. Ez maga után vonhat olyan átmeneti időszakot is, amelyben az infláció mérsékelten a cél fölött van - hangoztatta a testület.
A kormányzótanács azt is megerősítette, hogy az EKB irányadó kamatlábai maradnak az elsődleges monetáris politikai eszközök. Az egyéb olyan instrumentumok mint az előretekintő útmutatás, az eszközvásárlás és a hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek - amelyek az elmúlt évtizedben segítettek a nominálkamatok alsó határa által generált korlátok enyhítésében - szerves részei maradnak az EKB eszköztárának, és adott esetben alkalmazni fogja őket.
"Az EKB elsődleges árstabilitási megbízatását adottnak tekintettük. A felülvizsgálat lehetőséget adott gondolkodásunk megkérdőjelezésére, számos érdekcsoporttal való kapcsolatfelvételre, valamint stratégiánk átdolgozási módjának megfontolására, megvitatására és közös álláspont elérésére. Az új stratégia olyan erős alap, amely az elkövetkező években útmutatást ad majd a monetáris politikánk megvalósításához" - mondta az EKB elnöke.
Christine Lagarde jelezte, hogy várakozásaik szerint középtávon az infláció a célszám alatt stabilizálódik. Az idei évre 2 százalék körüli inflációt várnak, ami több mint nyolc éve a legerősebb szint. Az árak emelkedésének üteme azonban jövőre 1,5 százalékra, 2023-ben pedig 1,4 százalékra lassulhat.
Elemzők szerint a szimmetrikus inflációs cél azt jelenti, hogy az EKB eltűri a magasabb inflációt a korábbi alacsonyabb szint kompenzálására. A piacok így rövid távon a laza monetáris politika támogatásának értékelhetik az új stratégiát, mivel a 2 százalékos szimmetrikus inflációs cél elegendő mozgásteret ad az EKB-nak ahhoz, hogy hosszabb ideig fenntartsa jelenlegi politikáját.
A kormányzótanács megerősítette, hogy a harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) marad az árstabilitás értékelésének megfelelő mérőszáma. Ugyanakkor elismerte, hogy a saját lakásszolgáltatáshoz kapcsolódó költségek HICP-be való felvételével jobban ki lehetne fejezni a háztartások számára releváns inflációt, és a saját lakásszolgáltatás HICP-be való teljes felvételét többéves projekt keretében lehet megvalósítani. A kormányzótanács ezért addig is monetáris politikai értékeléseiben tágabb inflációs mérőszámainak kiegészítéseként figyelembe fog venni olyan inflációs mutatókat, amelyek tartalmaznak a saját lakásszolgáltatás költségére vonatkozó kezdeti becsléseket.
A kormányzótanács tudomásul vette, hogy az éghajlatváltozásnak mélyreható következményei vannak az árstabilitás szempontjából. Ennek megfelelően elfogadott egy ambiciózus cselekvési tervet, amelynek célja az éghajlatváltozási megfontolásoknak a monetáris politikai stratégiájába való felvétele.
A kormányzótanács július 22-én tartja első olyan rendes monetáris politikai ülését, amelyen az új stratégiát alkalmazza. Szándékában áll időszakosan értékelni monetáris politikai stratégiájának helyességét, a következő értékelés 2025-ben várható.
