A hvg.hu írása:
Hogy jön össze a termálfűtés a génmegőrzéssel, a szikegyártással, kármentesítéssel, a szürkemarhával és a borászattal? Az EU-Fire Kft. mindre vállalkozott, csak közben abból a projektből, amelyikre 40 millió eurós uniós támogatást kapott tíz évvel ezelőtt, és amiből 7,3 milliárd forintot le is hívtak, semmi nem lett, és az már biztos, hogy Battonyán nem is lesz.
Munkahelyet, olcsó energiát, közvilágítást is ígért hat évvel ezelőtt a mezőkovácsházai fórumon az EU-Fire Kft. akkori ügyvezető igazgatója, Kovács Péter a helyi polgármesterrel és a kormányhivatal vezetőjével. Akkor engedélyezte a bányakapitányság azt a kutatási projektet, amelyben egy földhőerőmű építésére vállalkozott az EU-Fire EGS Hungary konzorcium, benne a magyar tulajdonú EU-Fire-rel. A helyi tudósítás szerint 116 milliárd forintos beruházáshoz az Európai Unió a NER 300 program keretében megítélt 39 millió eurót (akkori árfolyamon kb. 12 milliárd forintot), ennek egy részét, a cégbeszámolók szerint 7,38 milliárdot előlegként le is hívhattak.
Most az erőmű sehol nincs, a Viharsarokban a koncessziós területen mintha még a földet sem bolygatták volna meg. A cég honlapja szerint a Viharsarokban már nem is fog megépülni, közel tíz év után más helyet keresnek.
A startnál Simicska is benne volt a konzorciumban
Az EU-Fire a földhőprojektre a pályázatot a Közgéppel és egy kővágószőlősi szakmai céggel együtt nyújtotta be 2011-ben. Ennek első körben a magyar állami szervek szűrőjén kellett átmennie, a NER 300 program ugyanis olyan nagyprojekteket támogat, amely mögött állami garancia is áll. Az EU-Fire egy 2011-es prezentációjában azt ismertette, hogy a Közgéppel együtt jutottak át a nemzeti előminősítésen, és várják az Európai Bizottság döntését. Két évvel később, egy másik prezentációból kiderül, hogy az EU-Fire Kft az izlandi vállalat magyar leánycégével, a Mannvit Kft.-vel közösen egy projektcéget hoztak létre, és a magyar állammal a hátuk mögött 2012 decemberében elnyerték a geotermális kategóriában a legjobb minősítést, így a közel 40 millió eurót is.
A finanszírozást is részletezik a prezentációban: 40 százalékát az EU állja, és ehhez kell biztosítani a 60 százalékot úgy, hogy a pályázó áll 1,5 milliárd forintot, bankhitelből, kötvénykibocsátásból 8,3 milliárdot, kockázati tőkéből 8,7 milliárdot pedig fedeznének. A 2013-as árfolyamon számolt 31 milliárd forintból 7,7 milliárd forintnak maradt nyoma, ezt a projektcég, az EU-Fire EGS Hungary Kft. kötelezettségei között tartják számon. Ebből a cégből a Mannvit kiszállt már évekkel ezelőtt, úgy tudjuk, hogy ők dolguk végeztével távoztak.
A NER 300 programban elnyert projekt megvalósítása önmagában is kihívás, de a pénzügyi konstrukció sem volt egy életbiztosítás, akkori árfolyamon nagyjából 20 milliárdot kellett volna előteremteni hitelekből, illetve befektetőt kellett volna találni. Az sem könnyítette meg a dolgukat, hogy időközben bedőlt a Dél-Dunántúli Takarékbank Zrt. is, ugyanis a szolnoki bányakapitányság 2015 júniusában kiadott kutatási engedélyéből kiderül, hogy a projekt bankgaranciáját a Dél-Dunántúli Takarékbank Zrt. adta volna. A cégcsoport beszámolóiból is kitűnik, hogy ha szakmailag előrehaladt volna a battonyai projekt, akkor is rezegne a léc a finanszírozás miatt. Az pedig elég bizarr, hogy az állami tulajdonú Magyar Kereskedelem-fejlesztési és Promociós Kft. 2017-ben, amikor elvileg már működnie kellett volna az erőműnek, egy közbeszerzésen megbízta az EU-Fire Kft.-t egy hatástanulmány készítésével, hogy az EGS erőmű hatásait vizsgálják meg.
A projekt elbukását a cég a honlapján a térség adottságaira vezeti vissza. Mint írják: az "elvégzett sokrétű és átfogó geológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a kiválasztott fúrási pont alatt olyan geológiai formáció van, amely kockázatossá tenné a kút lemélyítését és a mesterséges rezervoár kialakítását. Ezért olyan szakmai döntés született, amely szükségessé teszi új terület kiválasztását, ahol a projekt az eredeti elképzelések szerint tud megvalósulni. A projektet tehát egy másik régióba kell átvinnünk, ahol nem áll fent ez a geológiai anomália."
Megkerestük az EU-Fire-höz köthető cégekben többnyire ügyvezetői posztot betöltő Kovács Imrét és fiát, Kovács Pétert, aki az EU- Fire Kft.-t 2012–15 között vezette, mi lesz az erőművel, az Európai Uniótól erre kapott milliárdokkal. Megkeresésünkre Kovács Péter reagált. A battonyai erőművel kapcsolatban ő azt hangsúlyozta, a projekt nem tart ott, hogy a milliárdok visszafizetése felmerülne, új helyszínt keresnek az EGS erőműnek. Azt mondta, hogy az EU a NER 300 programban újszerű, üzletileg önállóan még nem működőképes projekteket támogatott. A cég az elmúlt években az országban három nagy kiterjedésű területen kutatott, amelyek a megjelölt mélységben feltáratlanok voltak. (A szerkesztő megjegyzése: Az egyik terület a makói árok volt, ahol a kanadai Falcon 20 évvel ezelőtt 3–4 kilométeres mélységben végzett kutatásokat.) Ezután az országban elsőként kapott a cég geotermális koncessziós jogot a battonyai hátságra, a talajvizsgálatok során derült ki, hogy az eddig ismeretlen mélységtartományokban olyan geológiai formációk vannak, amely nem teszi lehetővé az adott technológiát.
Az biztos, hogy a tervek szerint Battonyán nem lesz EGS erőmű, de kérdés, lesz-e másutt. Az projekthez meg kellene szerezni a koncessziót egy másik területen, azt engedélyeztetni, mindezt aligha lehet tető alá hozni az EU által engedélyezett 2023. decemberi, már többször is módosított határidőig.
Pedig a cégcsoport virágzik: egészségiparban, mezőgazdaságban, borászatban, turizmusban is utaznak a honlapjuk szerint, az anyacég az idén egymilliárd forint osztalékot is kifizetett. 600 milliós árbevétellel 145 millió forint nyereséget produkált, majd 1,2 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntöttek 2021-ben. Az MTI egy júniusi tudósítása szerint a Nyírségben a kormány az EU-Fire Kft. három beruházását is támogatta, a közel 10 milliárd forint 80 százaléka, azaz nagyjából 8 milliárd forint, az állami támogatás.
Pénzeső
Azt szakipari körökben sem tudták elmondani, honnan bukkant elő az üstökösként felívelő cég, amely 2007-ig EU-Bau Buildings néven, építőipari cégként működött. A sikerek mindenesetre egymást követték 2010 után. Csongrád városában adtak át még 2012-ben egy közel félmilliárd forintos termálrendszer-fejlesztést, de ennek több éves előkészítésében egy, a szakmában ismert cég vett részt, majd egy évvel az átadás előtt bevásárolta magát a szintén a Kovács család tulajdonában levő EU-Term Kft. Ettől kezdve bekerült a termálban utazó üstökös referenciái közé a csongrádi projekt.
Nem ez azonban a Kovács család egyetlen érdekeltsége. Az EU-Fire-nek tucatnyi leányvállalata van, ezek többsége alvó cégnek tűnik, a legtöbbnek árbevétele sincs. Ezekben általában 100 százalékos tulajdonrésze van az anyacégnek, a kecskeméti, kiskunhalasi, mátészalkai, és mosonmagyaróvári önkormányzatok pedig 1–15 százalékig részesek azokban a leányokban, amelyeket elvileg a távfűtés geotermális alapokra helyezésére hoztak létre. Ez Kiskunhalason és Kecskeméten nem jött össze, ezekről a hvg.hu írt korábban, de a tervezésre itt is kapott százmilliókat az EU-Fire Kft.
Mátészalkán 336 millió forint uniós támogatásból termálfűtő rendszert épített az EU-Fire leánycége. A városban súlyosan szennyezettként számontartott terület kármentesítésében is részt vesznek a cég szakemberei, erre a kormány adott másfél milliárd forintot.
Mosonmagyaróváron 3 milliárd forintból eddig a kutat és a visszasajtolókat fúrták meg, a távvezeték és az erőmű megépítése még várat magára.
Heves megyében, Kisfüzesen, a ma már Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem égisze alatt működő keszthelyi mezőgazdasági karral, és az Agrárkutatási és Innovációs Központtal közösen nagyfehér hússertés génmegőrzési projektben is benne vannak Kovácsék. A 2017-ben alapított Agro Prospect Kft. sertés-génmegőrző programjáról a kisfüzesi önkormányzati lap májusban írta meg, hogy elindult a beruházás, ezt is onnan tudták meg ők is, hogy az építési engedélyeket a település jegyzője adta ki. Menyhárt Balázs polgármester annyit mondott a hvg.hu-nak, hogy ők is csak annyit látnak: elkezdődött az építkezés.
Az agrárvállalkozás ügyvezetője nyár óta az a Magyar András, aki a NER 300 programban befutó projektcég, az EU-Fire EGS Hungary Kft.-nek is az ügyvezetője október óta. A férfit nem tudtuk elérni, hogy válaszoljon a kérdéseinkre, aki a neve és lakcíme alapján elérhetőséget közlő oldal szerint állattenyésztéssel foglalkozik.
Mátészalkán és Kocsordon épül az orvosi gumikesztyűket, szikéket és ollókat gyártó üzem is, amelyre szintén a Kovács Imre tulajdonában lévő családi vállalkozás kapott milliárdokat, áprilisban Varga Mihály pénzügyminiszter is közölt erről egy videót.
Júniusban a HVG is rácsodálkozott, hogy az egészségiparban a 100 milliárdos keretből olyan cégek is kaptak pénzt az államtól, amelyeknek addig semmi közük nem volt az ágazathoz. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára ironikusan meg is jegyezte, hogy azért örülnek a forrásoknak, mert tényleges gyártók is hozzájuthattak a pénzhez.
Hadházy Ákos most Mátészalkán szerette volna megnézni, hogyan áll az építkezés, de feltehetően az egyik tulajdonos nem volt túl készséges. A képviselő azt próbálta megtudni, hogyan állnak az államilag támogatott beruházások, de ahogy a felvételekből kiderül, nem fogadták kitörő örömmel. A képviselő posztjában mindenesetre beszámolt arról: Mátészalkán sincsen még működő gyár, csak egy nagy csarnok áll félkészen, ahogy a szomszédos Kocsordon is azt tudta megállapítani, hogy semmilyen termelés nem folyt, bár az üzemcsarnokban ott voltak a Varga Mihály áprilisi videóján látszó gépek, de nem működtek, és alapanyagoknak sem volt nyoma. Mint írta: az egész üzemben két ember tartózkodott.
Erre a posztra reagált indulatosan Varga Mihály, amelyben azzal védi meg a beruházást, hogy már le is gyártottak ott 100 ezer orvosi eszközt, amelyek egy részét a miskolci kórházban használnak fel. Szerdán Hadházy egy olyan videót posztolt, amelyen viszont az látszódik a háttérben, ahogy Kovács Imrével, a cég képviselőjével beszél, hogy jelenleg is folyik az építkezés.
Azt, hogy a kocsordi üzemben gyártás folyik, kérdésünkre Kovács Péter is elmondta, hozzátéve, a gyár teljesen automatizált, robotos kiszolgálással működik, már 50 millió forint értékben gyártottak eszközöket. A mátészalkai üzem 80 százalékos készültségi fokban van – tette hozzá.
