Magyarország miniszterelnöke nagyon sikeresnek nevezte ötórás megbeszélésüket, mert minden gazdasági, egészségügyi, turisztikai, kulturális és oktatási kezdeményezés pozitív fogadtatásra talált orosz részről, s remény van arra, hogy áthidalják a szakadékot Oroszország biztonsági igényei és a NATO készsége között, hogy teljesítse őket.
„A Helyzet komoly. Igény és készség messze vannak egymástól. De az ellentétek áthidalhatóak tárgyalással. Lehetséges a megállapodás. Az Európai Unió egyetlen vezetője sem akar konfliktust Oroszországgal. Közép-Európa mindig rajta vesztett a kelet-nyugati konfliktusnak. A Feszültség csökkentésében vagyunk érdekeltek, nehogy visszatérjen a hidegháború” – mondta, s hozzáfűzte, hogy „zajlik a párbeszéd” és ő békemissziót teljesít Moszkvában, hogy a párbeszéd folytatódjon.
Orbán értésre adta, hogy követendőnek tartja a „magyar modellt”, mely lehetővé teszi, hogy hazánk, a NATO és az Európai Unió tagjaként kiváló kapcsolatokat ápoljon Oroszországgal. Ennek alapját az egymás iránti kölcsönös tiszteletben jelölte meg. „Elkötelezettek vagyunk a kapcsolatok további építésére” – mondta.
Közös sajtóértekezletükön Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy Oroszországnak nem fog különösebb gondot okozni a magyar kérés teljesítése, hogy évente 1 milliárd köbméterrel növeljék a Magyarországra irányuló gázmennyiséget, érdemi tárgyalás indulhat róla. „Európának lesznek energiaellátási problémái, Magyarországnak viszont nem lesznek” – mondta.
Tudatta, hogy Oroszország 55 százalékban veszi ki részét Magyarország nyersolaj ellátásából, gázellátásából pedig 80 százalékban. 2036-ig meghosszabbították a földgáz-megállapodást, ezzel hazánk a világpiaci ár alatt juthat hozzá az orosz energiahordozóhoz. Orbán kijelentette: „Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés”. Putyin megbízható partnernek nevezte Magyarországot. Közölte, hogy a MOL részt vesz az oroszországi olajkitermelésben, és egy bitumen gyár is épül. Létesítési fázisba jut a Paks 2 atomerőmű, melynek elkészültével hazánk energiából önellátóvá válik, egyszersmind klíma-semlegessé is 2030-ra.
Vasúti átrakó pont
Idén magyar-orosz vegyes vállalatot hoznak létre a Kínából Oroszországon át Európába tartó, magyar-ukrán határon fekvő vasúti átrakódó pont fejlesztésére. Erről Orbán úgy nyilatkozott, hogy „nagyságrendekkel növeli Magyarország gazdasági lehetőségeit”. Oroszország segít a Covid elleni Szputnyik V vakcina hazai gyártásának beindításában, és kész Szputnyik Light felerősítő oltóanyagot is eladni.
Teljesíteni fogják azt a magyar kérést is, hogy tekintettel a gyorsan növekvő turistaforgalomra, szaporítsák a légi járatok számát, és újabb orosz nagyvárosokat is bekapcsoljanak a repülőgéppel elérhető turisztikai célpontok közé.
A sajtóértekezleten Orbán azt mondta, hogy „az orosz gazdaság sokkal erősebb, mint azt Nyugaton gondolják”. Az orosz gazdaság megerősödött a nyugati szankciók közepette. Olyan területeken is önellátóvá vált, amelyeken korábban importra szorult. „A szankciók jobban sújtották Magyarországot, mint Oroszországot. A szankciópolitika a kívánttal ellentétes eredménnyel járt. Kudarcnak bizonyult” – vélekedett.
Putyin megköszönte Orbán Viktornak az eredményes munkát, és tett még egy érdekes kijelentést: Oroszország készen áll arra, hogy orosz földön magyar mezőgazdasági termelés induljon egyes speciális termékek előállítására.
Noha Magyarország nemzetközi súlya nem indokolná, a keleti nagyhatalom vezetője részletesen beavatta Orbánt az országát leginkább foglalkoztató biztonsági kérdésekbe. Putyin elmondta, hogy hazájának három fő követelése marad, hogy a NATO ne folytassa bővítését, ne telepítsenek csapásmérő fegyvereket határai közelébe, és a NATO vonja vissza erőit az 1997 előtti határokra. „Becsaptak minket” – mondta a sajtóértekezleten, emlékeztetve a Nyugat ígéretére, hogy a NATO nem terjeszkedik Keletre.
„Most itt vannak a határainknál. Felmondták a rakétaszerződést. Tomahawk rakéták indítására is alkalmas pontokat létesítettek Romániában, Lengyelországban, és most Ukrajnában is szeretnének. Katonai úton akarják visszaszerezni a Krímet. Gondoltak már arra, hogy ha Ukrajnát bevonják a NATO-ba, Oroszország közvetlenül a NATO-val fog harcolni?” – kérdezte.
„Az Egyesült Államoknak egyenesen meg kellene mondania Ukrajnának, hogy nem vehetünk fel titeket a NATO-ba, mert nem teszik lehetővé nemzetközi kötelezettségeink” – tette hozzá, utalva az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet isztambuli és asztanai értekezletén egyhangúlag elfogadott határozatokra, miszerint minden országnak jogában áll megválasztani szövetségeseit, és változtatni is rajtuk, de egyiknek sincs joga arra, hogy biztonságát mások biztonságának rovására szavatolja.
„Még nem látni, mi lesz a megoldás” – mondta az Orosz Föderáció elnöke a magyar miniszterelnökkel közös sajtóértekezletén.
