A kutatócsoport a brit UK Biobank adatbázisát felhasználva összesen 468 629 olyan felnőtt adatait elemezte, akik a vizsgálat kezdetén nem szenvedtek szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségben. A kávézási szokásokat, valamint az életmódbeli sajátosságokat (dohányzás, fizikai aktivitás) részletes kérdőív segítségével térképezték fel.
Adatokat gyűjtöttek az esetleg társuló kardiovaszkuláris kockázati tényezőkről (magasvérnyomás-betegség, diabetes, koleszterinszint) is. A 11 évig tartó vizsgálat során a résztvevőket 3 csoportba sorolták: kávét nem fogyasztók (0 csésze/nap; 22,1%), kávét mérsékelten (0,5-3,0 csésze/nap; 58,4%) és kávét jelentős mennyiségben (>3,0 csésze/nap; 19,5%) fogyasztók. Egy résztanulmányban (30 650 egyén) értékelték a rendelkezésre álló MRI (mágneses rezonancia képalkotó vizsgálat) képanyagát is.
Az összhalálozás terén 12%-os, a kardiovaszkuláris halálozás terén 17%-os, az újonnan kialakuló stroke terén pedig 21%-os relatívkockázat-csökkenést figyeltünk meg a kávét mérsékelt mennyiségben fogyasztók körében, összehasonlítva adataikat azokéval, akit egyáltalán nem fogyasztanak kávét
– magyarázta a kutatás eredményeit dr. Simon Judit, a tanulmány első szerzője, a Semmelweis Egyetem PhD hallgatója.
„Az MRI vizsgálatok során azt értékeltük, hogy a rendszeres kávéfogyasztásnak van-e valamilyen hatása a szív struktúrájára és működésére” – mondta dr. Maurovich Horvat Pál. A Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának igazgatója, a kutatás egyik vezetője hozzátette: „Azt találtuk, hogy a rendszeres, mérsékelt mennyiségű kávéfogyasztás előnyös hatással van a szívre, visszafordítja a korral járó szívelváltozásokat.”
„A jelenlegi tanulmányban csaknem félmillióan vettek részt, ami nagyon komoly statisztikai erőt biztosít az adatok értékelésekor. Az eredmények szerint a mértékletes kávéfogyasztás kardiovaszkuláris szempontból nem káros, sőt előnyös lehet. Ismereteink szerint ez az eddigi legnagyobb volumenű kutatás, ami a kávéfogyasztás szív- és érrendszerre gyakorolt hatásaira fókuszált” – mondta dr. Steffen Petersen, a Queen Mary Egyetem William Harvey Kutatóintézetének professzora, a kutatás koordinátora.
Az eredmények szerint nem mindegy, hogy milyen típusú kávét fogyasztunk. „A kutatásban résztvevők közül legtöbben vagy őrölt kávét vagy instant kávét ittak rendszeresen” – tette hozzá Zahra Raisi-Estabragh, a Queen Mary Egyetem kutatási ösztöndíjasa. “Miközben az őrölt kávé mértékletes fogyasztása és a halálozási esélyek csökkenése között találtunk összefüggést, ugyanezt már nem tudtuk kimutatni a rendszeresen instant kávét fogyasztók körében. Ennek oka valószínűleg a két kávétípus feldolgozásában keresendő, mert különböző kémiai anyagok mutathatók ki bennük.”
„Fontos azt is megemlíteni azonban – hangsúlyozta dr. Maurovich Horvat Pál, hogy negatív kardiovaszkuláris következményeket nem találtak azok körében, akik jelentősebb mennyiségben (>3,0 csésze/nap) isznak kávét. Igaz azonban, hogy ebben a csoportban olyan előnyt nem lehetett megfigyelni, ami a mérsékelt kávéfogyasztók körében igazolható volt.”
A kávé az egyik legtöbbet fogyasztott élvezeti ital a világon, a szív- és érrendszerre gyakorolt hatásairól azonban keveset tudni, vagy legalábbis ellentmondásosak voltak az eddigi kutatási eredmények – mondta a klinikaigazgató.
A UK Biobank adatainak jelenlegi elemzése értékesen járul hozzá az eddigi ismeretekhez, kicsit új megvilágításba helyezve a kávéfogyasztás kardiovaszkuláris hatásának kérdéskörét.
