Az EU-tagállamok és a nyugat-balkáni országok, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró és Koszovó állam- és kormányfőinek találkozóját közvetlenül megelőző aláírási ceremónián az EU központi intézményeinek vezetői és a házigazda Edi Rama albán miniszterelnök is jelen volt.
A díjak csökkentése jövő októbertől kezdődik, és a tervek szerint 2027-re fejeződik be.
A nyugat-balkáni térség országai egymás között már korábban döntöttek a roamingdíjak eltörléséről.
A csúcsértekezletre érkezve Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hangoztatta, hogy jelképértékű találkozóról van szó, mert a két térség vezetői most először találkoznak a Nyugat-Balkán valamely országában.
Charles Michel kiemelte az EU-bővítés folytatásának fontosságát, hangoztatva, hogy a következő nemzedékek számára is nagyobb biztonságot jelent az, ha a térség országai az unió részévé válnak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője szintén kiemelte a megbeszélés témái közül az uniós bővítést. A térség országai a csatlakozási folyamat különböző szintjénél tartanak. Közülük többel az EU már a csatlakozási tárgyalásokat is megkezdte, Szerbia és Montenegró esetében több tárgyalási fejezetet már le is zártak. Vjosa Osmani-Sabriu koszovói elnök a csúcsra érkezve jelentette be, hogy Pristina még az idén benyújtja uniós csatlakozási kérelmét.
Kitérnek a csúcstalálkozón az ukrajnai helyzetre is. Nyilatkozatában mind Michel, mind von der Leyen hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az EU folytassa Ukrajna támogatását az Oroszország indította háborúban. Kiemelte: az unió azt várja partnereitől is, hogy egyértelműen állást foglalnak Kijev segítése mellett.
Szintén nagy szerepet kap a találkozón az illegális bevándorlás elleni küzdelem. Az Európai Bizottság cselekvési tervet javasol a Nyugat-Balkán országaival folytatott együttműködésre a migráció jelentette közös kihívások kezelése érdekében.
A fő témák közé tartozik az energiaellátás biztonsága is. Az EU nemrégiben jelentette be, hogy egymilliárd eurós támogatást nyújt a térség országainak. Ennek fele a háztartások és a kisebb vállalatok gyors segítését szolgálja a megnövekedett energiaárak elviselésében, a másik felével az unió rövid és középtávú intézkedéseket támogat egyebek között az energiabeszerzés diverzifikálása és a megújuló energiaforrások részesedésének növelése érdekében.
Josep Borrell Fontelles, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a találkozóra érkezve bejelentette, hogy Brüsszel új javaslatot készített a Szerbia és Koszovó közti nézeteltérések rendezésére. Ennek tartalmáról azonban nem nyilatkozott.
Aleksandar Vucic szerb elnök arról beszélt, hogy a csúcstalálkozó jó lehetőséget biztosít a szerb érdekek védelmére. Ugyanakkor visszautasította azokat a vádakat, hogy országa az ukrajnai háborúban Oroszország oldalán állna. "Ismerjük kötelezettségeinket az EU irányában, de független ország vagyunk" - hangsúlyozta a szerb elnök.
Vjosa Osmani-Sabriu azt követelte, hogy az olyan országokat, mint Koszovó, amelyek minden uniós szankciót támogattak, ne kezeljék ugyanúgy, mint azokat, amelyek nem így jártak el. "Vagy Ukrajna oldalán állsz, vagy Oroszországén. Különbséget kell tenni!" - mondta a koszovói elnök.
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök pedig hangsúlyozta, hogy a szerb-koszovói normalizáció hiányában "nehéz lesz megfelelő haladást elérni a Nyugat-Balkán uniós integrációjában".
