Lehet-e béke a Földön, és képes-e segíteni ebben az ima? Az est végére minden résztvevő megkapta a választ.
A kerekasztal-beszélgetés elején az imák formáiról, azok hatásáról osztották meg nézeteiket a résztvevők. Minden vallás képviselője igyekezett megfogalmazni, hogy számára pontosan mit is jelent az ima.
A hindu vallásban kétféle ima létezik, a kötött formájú mantra és a szabad imádság, amelyek eszközök arra, hogy általuk kifejezzék magukat. Az imák célja az elme felszabadítása a kusza gondolatok és problémák alól. Ezek során kérik, hogy Isten a szeretet eszközévé tegye őket, hogy azt tovább adhassák minden élőlénynek. A hinduizmus képviselője kiemelte, hogy az ima által teljesen más minőségbe kerül az életük, hiszen folyamatos emlékeztetőt kapnak arra, hogy milyen emberré váljanak, és milyen részei legyenek a világnak.
A buddhisták úgy tartják, hogy az ima emlékeztető bizonyos szabályok betartására, melyeket imádságaik finoman magyaráznak is. Képviselőjük hangsúlyozta, nem az a lényeg, hogy híveik hol kezdik el a javulást, hanem hogy rátérjenek a jó útra, és olyan életvitelt valósítsanak meg, amely senkit nem károsít, mert ezáltal képesek a jelenben élni, nem pedig a múlt fájdalmain rágódni. Ekkor lehetnek irányítópontok az életükben, és képessé válnak a megértésre és a jó döntésekre. Az imát állandó emlékeztetőnek tartja arról, hogyan érdemes az életünket élni.
A római katolikus egyház egyik plébániájának vezetője úgy fogalmazott, hogy amikor imádkoznak, Istennel beszélnek, így ki tudják mutatni hitüket. „Lelkem lélegzetvételét odaadom Istennek” – fogalmazta meg egy mondatban, számára mit is jelent az ima. Elmesélte, hogy náluk számos imafajta létezik, de a legfontosabb, hogy mindez ne pusztán elmélet legyen, hanem az életünk részévé váljon. Az ima célja az lenne, hogy átjárja a mindennapjainkat úgy, hogy folyamatosan tudjuk, Isten jelenlétében éljük le az életet.
A szcientológia egyház képviselője elmondta, ők is hisznek a legfelsőbb teremtő lényben, Istenben, azonban úgy tartják, hogy miután megteremtette ezt az univerzumot, azt a gondolkodó lényekre bízta. Éppen ezért az imádságukban arra kérik a teremtőt, hogy biztosítsa az emberek számára a képességet, hogy megértést érjenek el saját szellemi természetükről, és el tudják érni a teljes szabadságot. Ezen túl pozitív kívánságokat is megfogalmaznak, melyek mindegyikének a megértés, a képességek és a túlélés irányába kell mutatnia minden élőlény számára, hiszen csak együtt tudunk felemelkedni. Hangsúlyozta, hogy a tanítás szerint minden kívánságukat tetteknek kell követnie.
A hetednapi adventista lelkész elmondta, hogy náluk főként a személyes imádságok a jellemzőek kötetlen formában, azonban vannak különböző fajta imák. Az egyik ilyen a közbenjáró imádság, mely során egy nemes célért imádkoznak. Úgy gondolta, hogy ez a kerekasztal-beszélgetés is ilyen, ahol a békéért imádkoznak együtt, így nevelve mindenkit a bajbajutottakkal szembeni szolidaritásra.
Az iszlám vallás képviselője a lélek és a test közös imádkozásáról mesélt, valamint arról, hogy Isten emlegetésére azért van szükség, mert így nem a rossz dolgokkal foglalkozik az ember, és nem azokra fókuszál. Ha valaki ezt meg tudja valósítani, boldog életet élhet. Az imának vissza kell tartania attól, ami rossz és elvetendő. Javulásra kell ösztönöznie, mert ha nem így tesz, akkor az imával baj van. Tehát fontos, hogy általa a hívő rögzüljön a jó úton.
Hogyan hozhatja el a békét az ima, és egyáltalán lehet-e a béke eszköze?
A hindu tanító így szólt: „Ahhoz, hogy a világban béke legyen, először bennünk kell békének lakoznia. Minél többet dolgozunk magunkon, annál nagyobb béke lesz a világban. Hiszen a háború nem más, mint a jó és a démoni természet csatája.”
A buddhista képviselő úgy fogalmazott, hogy minden élethelyzet megoldható józan ésszel és cselekedettel. Éppen ezért a dolgokról óvatosan és körültekintően kell gondolkodni, és meg kell érteni a másik felet. Hiszen, ha közelebbről megfigyeljük, igazából egyetlen fél van, mert mindannyian egyek vagyunk.
A római katolikus pap szerint a béke eszközének az embernek kell lennie, hiszen a háború bűn, és mindegyik fél hibás. Ösztönzésként egy bibliai idézetet olvasott fel: „Boldogak a békességszerzők, mert övék lesz a föld.”
A szcientológia egyház lelkésze az egyház alapítójának egyik fontos üzenetével válaszolt: „Azon a napon, amikor teljesen megbízhatunk egymásban, béke lesz a földön.”
Hangsúlyozta, hogy a béke megteremtése mindig magunkban kezdődik, hiszen az ember először saját magán belül küzdi le a gonoszt. A hetednapi adventista lelkész szerint az imádság szerepe, hogy megváltoztasson bennünket. A világ békétlensége az ember békétlensége. Éppen ezért folyamatos háború dúl a világban, sokszor vallásokat felhasználva. Most mégis itt ülnek együtt több vallás hitvivői és gyakorlói, ami már egy eredményes kezdeményezése lehet a béke elérésének.
Őt követte az iszlám vallás képviselőjének üzenete, aki elmondta, hogy az embertől nem kéretik számon több, mint amire képes. A szeretet sok mindent megold, de nem tudunk mindenkit szeretni. Viszont mindig igazságosnak kell lennünk, hiszen az iszlám tanítás szerint az igazságosság erényét nem lehet túlzásba vinni. Éppen ezért a legfontosabb, hogy tegyünk a békéért, amennyire csak képesek vagyunk erre, és ne előítéletek mentén döntsük el, kinek segítsünk.
Hat különböző vallás képviselői keresték a hasonlóságokat annak érdekében, hogy a föld békére lelhessen, és ezeket megtalálták. Humorral, kedves történetekkel és nevetéssel próbálták meg feloldani a sok sírást és szenvedést, amit a világnak jelenleg el kell viselnie.
Az est zárásaként minden vallás hitvivője elmondott egy imát a békéért, ami az emberek olyan erős, közös vágyát fejezte ki, hogy sokak szeméből könny csordult. A rendezvényt követően vallásokon átívelő barátságok születtek a kötetlen beszélgetések során, illetve a különböző vallások képviselői eldöntötték, újra összeülnek, mert együtt, összefogással, imádsággal tehetnek a békéért.
