2024. november 25. - Katalin
Az aHang platform a a 2018-as ápolási díj megemeléséért küzdő kampánnyal és a 2021-es országos előválasztással lett országosan ismert. Azóta sem tétlenkednek, számtalan fontos kampányban vesznek részt. Szalóki Viktorral, az aHang hálózati koordinátorával beszélgettünk.
2023. szeptember 6. szerda 07:02 - HírExtra

Hogyan, mikor alakult meg az aHang?

2018-ban indult a történet. Egy érdekes térbe léptünk akkor be: nyolcadik éve zajlott a NER kiépülése, ezáltal rengeteg fontos, demokratikus szegmens leuralása: a nyilvánosság, a részvételi demokrácia, vagy épp a közügyekről való közös, társadalmi vita. Itt volt az a pont, amikor azt gondoltuk, kell egy olyan platformot adni az emberek kezébe, ahol képesek lehetnek hallatni a hangjukat. A név is ebből jött. Szerettük volna, hogy képesek legyünk láthatóvá tenni társadalmi szereplőket, szervezeteket, azokat, akik lényeges kérdésekben meg szeretnének nyilvánulni, majd adott esetben eljutni egészen a döntéshozókig. 

Mivel kezdtétek?

Az első legjelentősebb kampányunk az ápolási díj kérdése volt. Itt több szervezettel közösen léptünk fel annak érdekében, hogy megemeljék az otthongondozási díjat. Itt vált valóban láthatóvá vált az aHang tevékenysége, hiszen a kampány végén sikerült elérni, hogy bevezessék a GYOD-ot (Gyermek Otthongondozási Díja – a szerk.) 

Nem mondom, hogy ez teljes megoldás a helyzetre, de legalább egy lépés előre és mi ezt sikernek értékeljük. Ha nincs a kampány, még ma sem lenne GYOD.

Milyen eszközökkel tudtok bármit elérni egy látványosan kompromisszumképtelen kormányzatnál?

Az egyik ilyen digitális eszköztárunk a petíciós platform. Valójában nevezhetem magunkat kampányfelkaroló szervezetnek is. Ha valaki szeretné hallatni a hangját és kampányt kíván indítani egy ügy érdekében, mi megvizsgáljuk, mi lenne az adott téma számára a legoptimálisabb. Ezt pedig a már jól kiépített eszköztárunkkal megvalósítjuk.

Konkrétabban?

Segítünk a sajtózásban, a média tájékoztatásában, ha kell, kampányvideót készítünk, sőt, megfogalmazzuk a döntéshozóknak szánt levél szövegét, magát a petíciót.  És természetesen hírlevelet küldünk ki a tagságunknak.

Akik hányan is vannak most?

Jelenleg hatszázezer feliratkozónk van. Ezt öt év alatt értük el.

Úgy tűnik, túlzottan támaszkodtok az online világra...

Nem. Sokszor hangsúlyozzuk, hogy nem csak az online világot használjuk. Tudjuk, hogy az buborékba zár. Ezért minden partnerünknek, minden ügyben a valós terepen is meg kell szervezni a kampányát. Ez sosem maradhat ki.

Például?

A tüntetés az egyik leglátványosabb és így talán a leghatékonyabb eszköz. Ezek megszervezésében is szoktunk segíteni. Ha pedig elkészült egy petíció, amit aláírtak mondjuk ötezren, akkor az utóéletét is mi szervezzük meg. Hogyan forduljon a döntéshozókhoz? Egyedül menjen az ötletgazda? Többen menjünk? Kell a sajtó jelenléte is? Természetesen minél nagyobb hangot akarunk adni a témának. 

Mire bukik jobban a sajtó, az aHangra vagy inkább a témára?

Ez egy kétélű dolog. Arra törekszünk, hogy az ügy és a téma legyen látható ne pedig az aHang, mint platform. Sosem volt cél, hogy mi kerüljünk fókuszba. 

A különböző petícióink, kampányaink nem mindig a „nagybetűs” politika csatái. Indult pl. egy petíció arról, hogy a meg nem született babáknak készüljön emlékmű a Farkasréti temetőben. Itt a temető igazgatója volt a címzett. Ő nem politikai szereplő, de döntéshozó. Egyébként be is látta, hogy ez a téma méltó arra, hogy támogassa. Azóta volt már helyszínbejárás, sőt, egy szobrászművésszel is egyeztettek. Ez is egy tipikus politikasemleges sikertörténet. 

A tűzijáték-elleni kampány nagyot durrant.

Így van. Tavaly indítottunk egy petíciót az augusztus 20-i tűzijáték elhalasztása érdekében. Egy gazdasági válság kellős közepén Európa legnagyobb tűzijátékát akarta a kormányzat megtartani. Ez több, mint abszurd. Arra kértük a kormányt, hogy az erre szánt összeget inkább a gazdasági stabilitásra fordítsa. Soha ennyien nem írtak alá petíciót az aHang oldalán. 

Hányan?

Közel kétszázezren. Ez jelenleg a legnagyobb szám, amit petíció elért Magyarországon. Minden követ megmozgattunk, hogy sikerüljön elérni a célt. Évek óta foglalkoztunk már ezzel, hiszen állatvédelmi és környezetvédelmi szempontból is vannak negatív hatásai, tavaly bejött a gazdasági is. 
 

Rengeteg színtéren próbáltunk nyomást gyakorolni a kormányra. Elmentünk az állatvédelmi biztos fogadóórájára, hogy megkérdezzük, mit gondol erről. Tudjuk, hogy az állatvédő szervezetek már számtalanszor elmondták, milyen rossz hatása van egy ekkora hang- illetve fényhatásnak az állatokra. Sokan voltunk, sokan kutyával jöttek, kíváncsiak voltak mit mond az állatvédelmi biztos. 

És?

Azt mondanám, hogy nem sikerült jól a beszélgetés. Ovádi Péter, a Fidesz frakcióvezető helyettese, állatvédelmi kormánybiztos, nem értett velünk egyet. De elmentünk a Magyar Turisztikai Ügynökség elé, akik a tűzijátékot szervezik, hátha átgondolják az ügyet.

Végül meg lett tartva, ahogy idén is.

Igen. Mégis sikerként könyveljük el, hiszen tavaly több mint egy hónapig tudtuk napirendben tartani ezt a kérdést. Ennek hatására vidéken, helyi szinteken civilek kezdtek el petíciókat indítani az ottani tűzijáték lefújására, az arra szánt pénz hasznosabb elköltésére. Rengeteg település vezetése be is látta ezt, hallgattak a civilek szavára. Idén is megkerestünk önkormányzatokat, és sokan idén sem tartották meg, ugyanilyen indokokra hivatkozva. 

Le kell szögeznem. Nem augusztus 20. a probléma. Az aHangnál úgy gondoljuk ezt a fontos ünnepet, méltóságteljesen, tisztelegve az az államalapítás üzenete előtt is meg lehet tartani. Nem feltétlenül kell környezetszennyező, állatkínzó, giccsparádé. 

Aztán itt van az akkumulátorgyár ügye...

A debreceni akkumulátorgyár elleni petíció jó példa arra, hogy mi valóban nem a saját „népszerűségünkre” törekszünk, nem az aHangot akarjuk előtérbe tolni, hanem mindig a konkrét ügyet. Azonnal felismertük, hogy Debrecenben a debrecenieknek kell végigvinni ezt a kampányt, mi csupán a hátteret adjuk: megírjuk sajtóközleményt, mozgósítjuk a tagságunkat. A nyilatkozatokat, a sajtóban való megjelenést azokra bízzuk, akik pontosan ismerik a helyi viszonyokat, akik valóban a jövőjükért küzdenek. 

Úgy tudni vidéken is szerveződtök.

Valóban. A választások után gyakran előjön a „vidékhibáztatás”, miközben tudjuk, hogy sosem arról van szó, hogy Budapest határát átlépve 100 százalékos eredményt ér el a kormánypárt. Nyilván ott is élnek a rendszerrel kritikus választók. Nekünk az a feladatunk, hogy miként lehet a vidéki NER-által elnyomott hangokat is felhangosítani; hogy miként lehet egy ilyen rendszer ellen a fővároson kívül is küzdeni. 

Egy éve elhatároztuk, amellett hogy az online érdekérvényesítésben szépen fejlődünk, elkezdünk egy országos építkezést, hogy helyben is ott lehessünk. Ehhez vonunk be olyan helyi csoportokat, akik képesek helyi ügyeket vinni, országos témákban pedig összekapcsolódni. Jelenleg Békéscsabán, Pásztón, Debrecenben, Szegeden, Nyíregyházán és legújabban Miskolcon is van már aHangnak helyi szervezete. Tudjuk, hogy nem megy gyorsan, de csak az érhet el eredményt, aki elkötelezett benne.

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását