Fővárosi légszennyezés: akár több tízmilliárdos büntetést szabhat ki az EU

Október 20-án konferenciát és kerekasztal beszélgetést rendeztek a lehetőségekről, tennivalókról. Az EU az "Együtt közlekedünk" pályázat eredményeképp támogatásokat bocsátott a főváros rendelkezésére. Kérdés, hogy az ország szíve él-e a lehetőséggel.

A beszélgetésen több jeles szervezet, Horváth Csaba főpolgármester-helyettes és a Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium is képviseltette magát. A HírExtra a kialakult helyzetről és a lehetséges megoldásokról kérdezi Lukács Andrást, a Levegő Munkacsoport elnökét.

Pontosan milyen támogatást kaptunk az Európai Uniótól?

Elvállaltuk, hogy az „Együtt közlekedünk” nemzetközi kiállítást itthon is megrendezzük. Emellett egy konferenciát is szervezünk az időszerű témáról. Úgy gondoljuk, hogy a részecskeszennyezés problémája most több ok miatt is a középponba kell, hogy kerüljön.

A fő ok az, hogy rengeteg, évente kétezer ember hal meg idő előtt, ezen kívül több mint százezer megbetegedés történik, a betegségben eltöltött napok száma pedig az egymilliót is meghaladja Budapesten a porszennyezés miatt.

A másik: elvben az egészségügyi határértéket csak harmincöt napon haladhatja meg a szennyezés, azonban mi kaptunk az Európai Uniótól egy haladékot 2011 júniusáig. Ha addig nem sikerül a normális szintet elérnünk, akkor komoly büntetésre számíthatunk. Több város megregulázását tervezik. Például Londonra 300 millió font (90 milliárd forint) büntetést akar kivetni az Európai Bizottság, mert nem teljesítette ezt az előírást. Ez nagyon kellemetlen. De nem ez a fő ok.

Mitől ölt ilyen méreteket főváros szennyezettsége?

Mindenképpen a közlekedés az oka. Elsősorban a személyi járművek, ezek közül is kiemelten a tehergépkocsik. De a buszokat is le kellene cserélni, mert viszonylag elavultak.

Pontosan mit kell ahhoz tenni, hogy ne lépjük túl a határértéket?

Több lehetőség van. Már említettem a buszokat, ezeket mindenképpen le kéne cserélni. Nálunk a BKV buszainak átlagéletkora tizenhat év, ezzel messze az utolsó helyen állunk az európai fővárosok között. A dobogó alján a második helyen Pozsony van, ott ez tíz év, a harmadik helyen Prága, ahol öt év. A többi ennél jobb, tehát ebből is látszik, hogy iszonyú, ami itt van. Most már én is naponta látom Budapesten, hogy lerobbannak a buszok, tehát nyilvánvaló a helyzet. Emellett iszonyú a károsanyag kibocsátásuk. Ezt nem szabad engedni. Az is döbbenetes, hogy folyamatosan használt buszokat szereznek be, amik ebből a szempontból, és egyébként sem sokkal jobbak, mint az eddigiek.

A másik fontos pont, hogy a lecserélés mellett növelni kellene a számukat is – mind a BKV, mind a Volán buszok számát –, mégpedig azért, mert bármiféle forgalomszigorítás csak akkor lehetséges, ha javítják a közösségi közlekedést. Ennek a legolcsóbb módja a buszok üzembe állítása. Nem feltétlenül a legjobb, de költséghatékony és a leggyorsabb. Erre van másfél évünk.
@@
Magával a budapesti forgalom kilátástalan helyzetével mi a helyzet?

Mindenképpen fontos lenne a közösségi közlekedés járműveinek előnyben részesítése. A buszsávok kialakítása már önmagában nagy szerepet játszik. Látszik, hogy ahol az utóbbi időben több ilyen átalakítás történt, ott lényegesen javult a forgalom. Például a Budaörsi úton kialakítottak egy buszsávot, az csúcsidőben négy-öt perc időmegtakarítást is jelent. Ez több tízezer ember számára könnyítené meg a közösségi közlekedést, emellett vonzóbbá is tenné.

A másik terv a közlekedési lámpák jobb hangolása. Erre konkrét példa a "négyeshatos" villamos, ami a Móricz Zsigmond körtérről sokszor úgy indul el, hogy rögtön piros lámpába ütközik egy kis utcánál, és ott áll vagy negyven másodpercet. Pedig ha az egész útvonalon oda-vissza csak egy percet sikerül megtakarítani, akkor ugyanannyi utast egy villamossal kevesebbel is el lehet szállítani. Gondoljunk bele, hogy egy Combino ára egymilliárd forint, és akkor nem is beszéltünk az üzemeltetési és fenntartási költségekről.

Ezek azok az intézkedések, melyekkel gyorsan, kis összeggel lehetne javítani a kínálatot. Fontos lenne a személygépkocsi forgalom korlátozása is, de ennek előfeltétele a tömegközlekedés javítása.



Említette a tehergépkocsikat. Ebben a témában mi lehet a megoldás?

Először is tisztázni kell, hogy a részecske eredetű szennyezés 70 százalékát a tehergépkocsik bocsájtják ki. Ebben most történt egy előrelépés. A behajtási díj kiterjesztésével és jelentős felemelésével, illetve a differenciálásával, ami azt jelenti, hogy a legkorszerűbb járművek, amik kevesebb szennyező anyagot bocsátanak ki, ötven százalékos kedvezményt kaptak. Ezt a díjat tovább kellene emelni, és még jobban szétválasztani, mert még mindig nem elég az ösztönzés.

Sokkal jobban kellene megszervezni – ez az önkormányzatok és a kormány feladata lenne – az árufuvarozást, mert még mindig rengeteg felesleges, össze-vissza szállítgatás van. Harminc-negyven százalékkal lehetne csökkenteni a tehergépkocsik futását. Ez természetesen nagymértékben csökkentené a szennyezést.

A személygépkocsi forgalmat pedig azért lenne célszerű csökkenteni, mert a dugókban a járművek többszörösét bocsájtják ki, mintha egyenletesen haladnának. Ezek felszámolása már önmagában nagy mértékben csökkentené a szennyezést.

Esetleg valamiféle felhívást is intéznek a közlekedés résztvevői felé, hogy inkább a közösségi közlekedést válasszák?

Igen, tervezzük. Rendkívül fontos lenne a felvilágosítás, megmutatni, hogy milyen előnyei vannak a közösségi közlekedésnek, és népszerűsíteni ezt. De mint már utaltam rá, ez csak akkor lehet működőképes, ha a kínálat jó. Állandóan lerobbanó és rendkívüli mértékben környezetszennyező buszokkal ez nehéz. Nem beszélve a villamos pályákról, ahol 20-30 kilométeres sebességkorlátozás van, mert olyan állapotban vannak. Erre mindenképpen pénz kéne fordítani.

Pályázati pénzeken kívül még milyen források állnak rendelkezésre?

Alapvetően négy lehetőséget vettünk számításba. Az egyik az Uniós források átcsoportosítása. Már döntött is a kormány, hogy átcsoportosít – szerintünk rossz célokra. Ezt a hazai buszgyártás fellendítésére lehetett volna áldozni, ez munkahelyeket teremtene, és ki lehetne cserélni azt a szemétdombot, ami a fővárosban van.

A másik a tehergépkocsik útdíjának a bevezetése, ahogy Ausztriában, Csehországban, sőt jövőre már Szlovákiában is alkalmaznak. Abszurd, hogy a külföldi kamionoknak gyakorlatilag ingyenes –azaz minimális – a pályadíj. Az infrastruktúra, amit pedig felépítettünk elsősorban a teherautók részére, ezermilliárdokban mérhető. A valódi költség egy kamion esetén többtízezer forintra tehető. Ezt mindenképpen be kellene vezetni.

Lehetséges megoldás a dugódíj, amiből szintén több tízmilliárd bevétel származna. Ezen kívül a parkolási rendszert kell rendbe tenni. Ha a bevételek pedig valóban oda mennének, ahova kell, akkor abból is évi többmilliárd forint származna.