Csokoládéba mártott kérdések

A csokoládé minden ember életében jelen van. Vannak, akik nem szeretik, vannak akik néha esznek, mások egyenesen csokifüggők. Éppen ezért rengeteg kutatás volt már az édes ínyencséggel kapcsolatban. Hogy mik a legfőbb tények, most megtudhatják.

Mi is az a csoki?

A csokoládé nem más, mint a kakaóbab egy elkészítésének módja. Ma már millióféle formája létezik, a szilárdtól a folyékonyig, a gömbölyűtől a laposig, a feketétől a fehérig, a hatalmastól a legapróbbig. Maga a név egy indián szóból, a xocolatlból ered, a világ legtöbb nyelvében ebben a formában (kiejtés szerinti hasonlóság) őrzik az ősi bölcsességet.

Honnan származik a csokoládé?

A közép-amerikai indián népek nem csupán építőtehetségükről és páratlan csillagászati tudásukról ismertek. Hernán Cortés katonáival páratlan gasztronómiai csodát találhatott. A csokoládét. Európában még se híre, se hamva nem volt az édes gyönyörnek, az aztékok akkori uralkodója, a vendégszerető Montezuma már ekkor xocolatl-lal kínálta a hódítót. Persze megeshetett, hogy Cortés fintorgott, mivel a csokoládés ital akkoriban mérhetetlenül keserű volt.

A recept titkos volt. Ám a „megszállás” után csokoládé monopólium lett Spanyolországból. Franciaországba XIII. Lajos király felesége, Anna királyné által került be.

Európa gazdaságilag fejlett területein az 1600-as években kezdték forró csokoládé formájában fogyasztani. Angliában II. Károly (1660-1685) uralkodása alatt vált divatossá. Itt is nyílt az első vendéglő, mely csokoládét kínált, 1657-ben.

Az ínycsiklandozó édesség olyannyira elterjedt, hogy mesterek vesrengtek a legjobb receptek készítéséért. Harminc évvel az első csokoládés vendéglő létrejötte után Franciaországban az akadémia meghatározta az optimális csokoládé receptet.
Az első édességeket gyártó gyár 1728-ban épült. A csokoládé szilárd formája 1728-ban jött lérte a Fry csokoládégyár által.

Táblás kiszerelést 1847-ben készítettek először. A tejcsokoládé pedig a svájci Nestlé fivérek nevéhez köthető.

A későbbiekben a versengés tovább folytatódott. Egyre több gyár lett, a legkülönfélébb receptek és eljárások terjedtek el a csokoládékészítésben. Mára a legtöbb csokoládét a nagy konszernek gyártják, de mindenképpen érdemes kipróbálni egy-egy helyi specialitást kisebb ütletekben. Azt tartják, hogy ma a legízletesebb csokoládékat a belgák készítik.

Milyen csoki?

Alapvetően a csokoládéknak hat fajtáját különböztetjük meg.

A legősibb formájához leginkább a étcsokoládé hasonlít. Az ebben lévő kakaótartalom általában 50 százalék körüli. A keserűcsokoládé szinte nem is tartalmaz más hozzáadott alapanyagot, gyakran 85-90 százalék a kakaótartalma. Minél magasabb a szám, ezeknél a termékeknél annál magasabb a minőség. Persze sokan nem szeretik az étcsokoládét és keserűcsokoládét, mert nem annyira édes mint a legkelendőbb válfaj, a tejcsoki.

Magát a tejcsokoládét Henri Nestlének köszönhetjük, aki rájött, hogy hogyan lehet optimálisan sűríteni a tejet. Így született meg a tejes finomság, mely minimum 25 százalékban kell, hogy kakaót tartalmazzon és legkevesebb 14 százalékban tejport.

Van fehér változat is. Nem ritka, mint a fehér holló, mégsem ebből fogy a legtöbb. A legédesebb csokifajta, sokan ezért szeretik, sokan éppen ezért nem. Ebben nincs kakaópor, csak kakaóvaj, cukor és tejpor. Kakaóvaj tartalma 15-20, tejportartalma 14 százalék körüli.

A gianduja csokokádé a csokik egy kevésbé ismert fajtája, pedig gyakran találkozhat vele az ember. Maximum nem tudja, hogy pontosan mi az, amit fogyaszt. A gianduját egy torinói cukrász, Michele Prochet dolgozta ki. A lényege, hogy a csokoládétartalom egy része mogyoróliszttel lett helyettesítve. Tulajdonképpen ez a nugát őse.

A bevonó csokoládét, közismertebb nevén tortabevonót magában ritkán fogyasztjuk. Kakaóvaj tartalma – ezáltal zsírtartalma is -a legmagasabb, ez segíti a kenhetőséget. A bevonónak a korábban említett fajtái is léteznek.

A kakaópor lehet a kakukktojás, de a csokoládé alapanyaga, tehát belekerül a körbe. Conrad van Houten a 19. században alkotott egy prést, mellyel kakaóvajat lehetett nyerni. Innen egyenes út vezetett a kakaóporig. A végtermék üledékét kell porrá alakítani, így készül a kakaópor.

A csokoládé élettani hatásai

Pozitív hatások

Gyakran hallunk róla, hogy napi egy pohár vörösbor nagyon egészséges. Arról már kevésbé, hogy a csokoládé fogyasztása éppen ennyire, vagy talán még jobban. Köszönhető ez a kakaó őrleményben található fenolnak, mely fontos szerepet játszik a koleszterin szint csökkentésében és a szív- és érrendszeri betegségek elkerülésében. A kakaó ezek mellett számos ásványi anyagot: rezet, foszfort, magnéziumot, káliumot, vasat és cinket tartalmaz.

Sportolók számára jó energaiforrás lehet a csokoládé, ugyanis gyorsan és jó arányban felszívódó szénhidrátot tartalmaz. Az agyműködést is kedvezően befolyásolja, ezért szoktunk enni tanulás, vagy vizsgák előtt. Korábban a csokoládéra szerelmi étvágygerjesztőként is tekintettek, ám kutatások bebizonyították, hogy ez csupán babona. Körülbelül 4000 szelet édességet kéne elfogyasztani ahhoz, hogy a hatás valóban érvényesüljön.

Újabban a szépségiparban is megnőtt a csokoládé jelentősége. A kakaóvaj ápolja, tisztítja, védi a bőrt. Leginkább test- és arcpakolás formájában használják. A benne található flavonoidok gátolják az öregedésért felelős szabad gyökök képződését. Akármilyen hihetetlen, bebizonyosodott, hogy a csokoládé zsírégető hatással is rendelkezik. Köszönhető ez a benne található teobrominnak, mely a koffeinhez nagyon hasonló élettani hatásokkal rendelkezik.