Márciusig mentünk leletet Szudánban
Március elejéig dolgozik Szudánban a magyar leletmentő expedíció, amelynek nyolc tagja egy ókeresztény város romjait és egy Kerma-kori temető maradványait kutatja - mondta Tóth István sajtóreferens.
2007. február 7. szerda 14:50 - Hírextra
A mérnökökből és régészekből álló csapat január közepe óta tartózkodik az afrikai országban."Az expedíció március elejéig marad, ugyanis melegszik az idő. Márciusban-áprilisban köszönt be a forróság, de már most napról napra melegszik az idő. Az éjszakák ugyan még hűvösek, nappal azonban már 30-32 fokig emelkedik a hőmérséklet" - fogalmazott Tóth István.
A szudáni kormány 2002-ben tett közzé nemzetközi felhívást a Nílus 4. kataraktájánál (zuhatagánál) épülő hatalmas gát építése által veszélyeztetett terület régészeti örökségének megmentésére. A terület elárasztása év végén vagy a következő esztendő elején kezdődik, s legkésőbb 2008-ban eltűnik, víz alá kerül a terület. A projektben több angol, német, amerikai és lengyel kutatóintézet mellett magyarok is részt vállaltak. A magyar koncessziós terület mintegy tizennyolc kilométer hosszú, a Nílus bal partján, nagyjából a tervezett víztározó középső részén fekszik. A magyar expedíció 2006 telén kezdte meg a terepmunkát egy apró falu, el-Ganaet környékén, és tavaly 54 lelőhelyet térképezett fel.
Tóth István beszámolt arról, hogy most a tavalyinál lényegesen nagyobb jelentőségű, leletekben igen gazdag területen dolgozik a csapat. Az épülő gáttól 20 kilométerre, az időszámítás előtt 270 és időszámítás után 350 között létezett meroitikus birodalom egykori fővárosa, Meroe körzetében végzik a feltárást. Mint mondta, a csapat egyik fele egy ókeresztény város romjait kutatja, ám egyelőre kérdéses, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt ebből mennyit tudnak feltárni.
Az expedíció másik fele egy Kerma-kori temetőt kutat. A Kerma-birodalom Afrika egyik legelső államszerveződése volt, amely az egyiptomi Óbirodalommal egy időben, Krisztus előtt 2500 körül, a 3. katarakta környékén jött létre. Kerma királyai uralták a Belső-Afrikából a Földközi-tenger felé irányuló luxuscikkek: elefántcsont, különleges fafajták, állatbőrök, drágakövek, fűszer- és gyógynövények kereskedelmét. A fővárosban a Krisztus előtti 2. évezred elején központi műhelyek gyártották a vékony falú, fényezett felületű kerámiát, elefántcsont-faragványokat és egyéb kézműves luxustermékeket.
Forrás: MTI