"Vannak gonosz rajongóim"
Dukai Regina fél órával korábban érkezik a megbeszélt interjúra a Pont Fm 88.1 Rádió stúdiójába. Makulátlan megjelenés, ismét új hajszín- és hajhossz. Egy igazi átváltozóművész. Kedves és csendes lánynak tűnik. Meglepően jól viseli, hogy körülrajongják
2007. február 8. csütörtök 18:31 - Kánya Andrea
Az utóbbi időben kevesebbet hallani rólad.
Nagyon sok vidéki fellépésem van céges rendezvényeken. De a legtöbb időm most az veszi el, hogy készülök az új albumra.
Elég régóta készül a lemez…
Igen, ez igaz. Pontosan 2 éve... Szóval kicsit döcögősen halad, de nemsokára a boltokba kerül. A volt párommal, Tóth Tibivel kezdtük el közösen készíteni a lemezt, majdnem egy teljes lemezanyag kész is lett, aztán úgy alakultak a dolgok, hogy ezt elbuktam...
Azaz szakítottatok…
Igen. Emiatt pedig egy teljesen más brigáddal kezdtem el dolgozni. DJ Szeifertékkel készítettünk egy közös klipet, a Rhythm Of The Noise címűt. Velük nagyon jó baráti kapcsolat alakult ki, ők pedig úgy gondolták, hogy a szárnyaik alá vesznek. Most egy olyan csapattal dolgozom, akik Beyoncé-nak is készítettek remixeket.
Milyen lesz az album?
Azt szeretném, hogy mindenképp csak olyan dalok szerepeljenek rajta, amire nem csak úgy rábólintok, hanem azt mondom: igen, ez az én zenei világom. Úgy gondolom, ha ez az album nem jön össze, abbahagyom az éneklést. Vagy legalábbis nem adok ki többé lemezt.
Filmszereppel megkerestek már? Többször is kerestek, illetve rengeteg castingra jártam. Legtöbbször bekerültem az első három közé, de aztán valamiért mégsem sikerült…
Te is beálltál a nagyon divatos blog-írók táborába.
Nagy betekintést engedek mostanában az életembe. Igen, a weboldalamon naplót vezetek, de mostanában semmitmondó szövegeket írok, mert az újságírók rászoktak arra, hogy felnéznek az oldalra, és abból írnak egy cikket.
Milyenek a rajongóid? Üldöznek?
Vannak kifejezetten gonosz rajongóim, aki beteges és rémisztő levelet írogatnak. Nők is, férfiak is… De azért a többség szerencsére szeret.
Mostanában csend van a musical-beli szereplésedről…
A musical-beli szereplésemről lényegében annyit, hogy el sem kezdődött… Nem is szeretnék mondani mást erről. Nagyon sok kavarodás volt a darabbal kapcsolatban, szóval beszéljen erről inkább a producer… Elcsépelik a nevünket, mi meg magyarázkodhatunk helyettük...
De azért jól érezted magad ebben a műfajban?
Nem. Számomra a színház egyáltalán nem vonzó. Nem is szeretnék színházban szerepelni. Az egy tőlem teljesen távol álló művészvilág.
Mi az, ami közel áll hozzád? A modellkedés?
A modellkedés is mellékes tevékenység. Akkor lett ismert az arcom, amikor ezüstlány lettem. Egyébként sem vagyok az a tipikus modellalkat, inkább hobbi-modellnek nevezném magam. Ha hívnak, akkor kimondottan velem, Dukai Reginával szeretnének dolgozni, nem „egy modellel”. 5 éve együtt dolgozom egy fürdőruha-katalógussal, ahol azt mondták, bármilyen hajam lesz, bárhogy nézek ki, mindig szükség lesz rám. Amikor meg elkészítjük a fotókat, a vevők mindig azt a fürdőruhát veszik meg, ami rajtam van, ez jó reklám. Nekem is, nekik is.
Ha már itt tartunk, mi az oka a sűrű hajváltoztatásnak?
Nem tudom. Nálam ez egy betegség. Ha sötét, akkor szőkét akarok, ha barna, akkor szőkét, ha hosszú, akkor rövidet.
Nem vagy magaddal megelégedve?
Lehet. Mindig csak pár napig tetszik, ami éppen van. Igaz, tönkre is ment a hajam. Ez sem a sajátom, hanem illesztett haj, ez a pontos kifejezés. A szőkítés után nagyon picire letört a saját hajam, most azért lettem sötétbarna.
Régóta a pályán vagy már, emlékszel még az első fellépésedre?
A legeslegelső fellépésem még gyerekkoromban történt. Egy karácsonyi kórus szólóénekesként léptem fel. De az egészen más érzés, amikor egy kórus áll a hátam mögött. Az első szólófellépésem Debrecenben volt a Lovardában. Nagyon jól sikerült. Egyébként nem nagyon szeretek haknizni, mert rizikós, hogy az ember hogy jön ki belőle. A diszkóhakniknál például kifejezetten úgy érzem, megzavarom a bulit. Az én dalaim a szerelemről, szakításról szólnak, a diszkóban ez a trance, house mellett nem fér el. Ha odamegyek és elkezdek énekelni egy tingli-tangli dalt, annak biztosan nem lesz sikere. Jobban szeretek céges bulikon fellépni. Ott értékelik a lassú dalokat is, elfogadják, hogy ott állsz a színpadon, amiről nem akarnak lerángatni mindenáron...
A magyar művészek többsége mégis rákényszerül a haknizásra.
Nincs más pénzkereseti lehetőség. A lemezeladás padlón van. Ezért is mondtam, hogy nem akarok kiadni lemezt. Maximum a fanatikusoknak, vagy anyuéknak otthonra. A legjobban annak örülnék, ha leszerződnék egy internetes céggel. Szomorú, hogy külföldön sokkal olcsóbbak a lemezek. Kérdezem én, ki vesz ma 6-7 ezer forintért CD-t? Nonszensz. Letöltik, velem együtt.
Te is interneten töltöd le a zenéket?
Általában igen. De ha megtetszik, természetesen megveszem eredetiben.
Hogy érzed magad a magyar sztárvilágban?
Nincsenek sztárok. Szerintem senki nem sztár Magyarországon. Celebrityk vannak. Madonna vagy George Michael sztárok. Mi maximum ismert emberek vagyunk. Sztár az, akit üldöznek a paparazzik, akit soron kívül beengednek bárhova. Itthon nincs ilyen.
Akkor mondjuk úgy: celebrity. Mit hagytál magad mögött, amióta „celebrity” lettél?
Szeretek ismerkedni és barátkozni, mindig is szerettem. De soha nem akartam új barátokat szerezni magamnak. Mindig is nagyon bizalmatlan voltam mindenkivel szemben, és ez nem változott. Egyetlen egy celeb barátnőm van, Zimány Linda, de vele már régóta ismerjük egymást. Fésűs Nellyvel is jó viszony alakult ki. Nekem ő olyan, mint az anyukám. De rajtuk kívül nem tartom senkivel a kapcsolatot. Megmaradtak a régi barátaim, én pedig nem változtam semmit.