A szakember közölte: a magyar állategészségügyi hatóságok megvizsgálták az Angliába, Bernard Matthews baromfi cégének baromfi terméket szállító cégek áruforgalmát, a múlt év novembere és ez év februárja között. Az okmányok átvizsgálását követően kiderült, hogy Magyarországról élő állatot nem szállítottak a szigetországba, csupán hőkezelt nyers panírozott baromfiterméket, illetve pulykamell filét.
A magyar főállatorvos cáfolta azt az angol sajtóban megjelent állítást is, miszerint közös vágóhídon vágták volna Magyarországon a madárinfluenza által megfertőzött libákat és az Angliába került pulykákat. A szakember szerint erre a műveletre a vágóhídi technológia nem alkalmas.
Süth Miklós határozottan visszautasította azt a vezető angol napilapban neki tulajdonított állítást, hogy a Bernarrd Matthews üzeme által feldolgozott pulykahúsból Magyarországon a SáGa Foods egyik üzemében virslit készítettek, amit Magyarországon, Németországban és Olaszországban is értékesítettek.
A főállatorvos a részletekről szólva elmondta: a járványügyi nyomozás során megvizsgálták a SáGa Foods és a kecskeméti székhelyű Gall Food angliai szállításait, illetve az onnan behozott áruk bizonylatait. Eszerint a SáGa Foods-tól a múlt év novembere és ez év februárja között összesen 364,775 tonna áru ment Angliába, onnan pedig 622,579 tonna érkezett Magyarországra. Élő állat a szállítmányok között nem volt.
A Gall Food összesen 200,390 tonna terméket szállított Angliába a Bernard Matthews baromfi cégnek. Élő állat e szállítmányok között sem szerepelt.
Az MTI kérdésére válaszolva a főállatorvos elismerte, hogy Magyarországra érkezett élő állat Angliából, de az nem Bernard Matthews cégétől származott. Bernard Matthews vállalkozása keltető tojást szállított Magyarországra, ám azokat Heves megyében, Egerben keltették, azaz az ország északi részén.
A főállatorvos kitért arra is, hogy a SaGa Foods által feldolgozott baromfi az ország nyugati részéből származik, nem abból a körzetből, ahol a madárinfluenzát azonosították. A Gall Food is az ország nyugati részéből vásárolt feldolgozandó árut jórészt, csupán egy állattenyésztő telep van Délkelet-Magyarországon, ám az is távol a madárinfluenza fertőző gócától.
Süth Miklós szerint mindezek alapján nagy bizonyossággal kizárható, hogy Magyarországról került volna a madárinfluenza kórokozója Angliába.
Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Magyarországon az állategészségügyi szabályok kitűnőek, a szakember gárda és a szakmai munka a legmagasabb színvonalú, ezért szerinte a magyar cégeket csak belerángatták az angliai madárinfluenza ügybe.
Ezt pedig a magyar szakember rendkívül sajnálatosnak minősítette. Jelezte: a madárinfluenza kórokozója már több ezer éve valószínűleg jelen van a világon és "ez nem Rubik kocka", így nem magyar találmány.
