Tamás Gábor alezredes, a bűnügyi főosztály vezetője a szemináriumról tartott sajtótájékoztatón kedden Budapesten felidézte: az állatkínzás szankciója az 1878-as Csemegi-kódexben jelent meg először Magyarországon, akkor 100 forint, illetve később 80 pengő pénzbüntetéssel lehetett büntetni. Ezt követően sokáig a szabálysértési jog foglalkozott az állatkínzással, és bár egyes eseteket - mint a tiltott állatviadalok szervezése - lehetett a Büntető törvénykönyv alapján is büntetni, mégsem volt önálló szankciója az állatkínzásnak.
Ezen változtatott a Btk. 2004-es módosítása, amikor önálló tényállás lett az állatkínzás a Btk.-ban. Mint mondta, az eltelt időben 700 ilyen ügyben nyomozott a rendőrség, ezek között volt kiemelkedő jelentőségű is, mint a soproni eset, ahol 200 kutyát kínzott gazdájuk.
A nyomozati metodika még nem alakult ki, az állatkínzás nyomozásának még nincsenek hagyományai a magyar rendőrség történetében. Ezért szervezték az Angol Királyi Állatvédő Egyesület (RSPCA) és más hatóságok közreműködésével a keddi szemináriumot, hogy az angol tapasztalatok alapján, a hazai szabályozáshoz illeszkedve alkossák meg a nyomozások metodikáját - mondta.
Hozzátette: a Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügyeleti osztályának szakembere azt vázolja a városi kapitányságokról érkezett 154 rendőrnek, hogy az állatkínzások nyomozása során milyen ügyészi elvárások vannak.
A Pest Megyei Bíróság bírája - aki már döntött állatkínzásos ügyben - azt ismertette, milyen adatokat tudott használni az ítélkezés során, és melyekre lett volna még szüksége. Süth Miklós főállatorvos azokat a háttérjogszabályokat mutatta be, amelyeket a bizonyítás során segítségül hívhatnak a rendőrök.
Gusztos Péter SZDSZ-es képviselő örömtelinek tartja, hogy Magyarországon foglalkoznak a kérdéssel. "Az első állatvédelmi törvényt már a 19. század végén meghozták Nagy-Britanniában. Ezt a példát kell nekünk is követni". Gusztos egyike volt azoknak a képviselőknek, akik szorgalmazták az állatkínzás bűncselekménnyé nyilvánítását. "Ott lehet hatékonyan fellépni az állatkínzás ellen, ahol erre a feladatra vagy külön hatóság működik, vagy pedig a rendőrségen belül különböző csoportok foglalkoznak e bűntényekkel".
A képviselő szerint az egyik súlyos probléma az országban, hogy az állatot "dolognak" tekintik. "A törvénymódosítás nagyon szigorú volt hazánkban. Ma már akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatják az állatkínzókat. Tehát a Btk.-t nem kell módosítani, sokkal inkább szemléletváltásra lenne szükség az igazságszolgáltatáson belül."
Bélafalvy Krisztina, a NOÉ Állatotthon sajtóreferense szerint több ilyen szemináriumot kellene megrendezni. " Nem csak a rendőröket kellene képezni, hanem az állatvédőket is. Ők döntenek általában arról, melyik hatóságot kell kihívni az adott esetekben", mondta lapunknak. A sajtóreferens szerint ugyan javuló tendencia alakult ki azóta, amióta megtörtént a törvénymódosítás, azonban véleménye szerint még nem alakult ki megfelelő ítélkezési gyakorlat. "A bíróság súlyosabb ítéletet akkor hoz, ha szándékosan, gyilkosság vagy fájdalom okozása céljából történik állatkínzás. Az állat elhagyása vagy eseteg éheztetése, rosszul tartása esetén még nem hozzák meg a megfelelő szankciókat. Véleményünk szerint azonban ennek a megváltoztatása mindenképpen szükséges."
