Boris Tadic szerb elnök leszögezte, hogy Szerbia nem egyezik bele Koszovó függetlenségébe, és nem fogad el olyan döntést, amely a függetlenné válás felé mutat. Közölte, hogy Belgrád kompromisszumos és békés megoldást szeretne. Szerbia nem akarja, hogy Koszovóban újból felüsse fejét az erőszak, mondta, hozzátéve, hogy ennek megakadályozásában nagy felelősség hárul a koszovói ENSZ-közigazgatásra és a nemzetközi katonai erőre.

A szerb államfő úgy vélte, hogy ha a Koszovóra vonatkozó Ahtisaari-tervről szerdán megkezdődött bécsi konzultációkon nem születik kompromisszumos megoldás, akkor az ENSZ Biztonsági Tanácsára vár, hogy döntsön, ám ha a BT valamelyik tagja, konkrétan Oroszország jelzi, hogy vétót emel a készülő határozat ellen, akkor a testület ülésére nem kerül sor.

Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök csak olyan kompromisszumos megoldást tartott elérhetőnek, amely nem sérti az ENSZ - az államok szuverenitásának tiszteletét hangsúlyozó - Alapokmányát, illetve az ENSZ BT Koszovóra vonatkozó 1244-es határozatát. Ez utóbbi megerősíti, hogy fenn kell tartani Szerbia szuverenitását és területi egységét, s csupán lényegi autonómiát és önigazgatást irányoz elő Koszovónak.

A kormányfő - a bolgár elnökkel közös sajtóértekezleten - bírálta Martti Ahtisaarit, aki még szerdán is azt mondta Bécsben, hogy nem bízik a szerb és az albán álláspont összebékíthetőségében. - Nyugtalanító, hogy az ENSZ-főtitkár megbízottja több alkalommal is lekicsinylően szólt a kompromisszum lehetőségéről - fogalmazott Kostunica.

Georgi Parvanov a miniszterelnökkel és Tadic államfővel megtartott találkozó után is úgy nyilatkozott, hogy az Ahtisaari-indítvány jó alap a tárgyalásra, s Szerbia és a koszovói albánok képviselőinek is konstruktív magatartást kell tanúsítaniuk Bécsben.

A bolgár államfő kijelentette, hogy Szófia szerint folytatni kell az EU és Szerbia stabilizációs és csatlakozási tárgyalásait, amelyek azért szakadtak meg, mert Szerbia nem működött együtt kellő mértékben a délszláv háborús bűnösöket üldöző hágai Nemzetközi Törvényszékkel. - Megkérdőjelezhetetlen, hogy erre az együttműködésre szükség van, ugyanakkor jó lenne, ha az európai intézmények mielőbb világos jelét adnák annak, hogy folytathatók a tárgyalások - mondta Georgi Parvanov.