Március 4-én a pécsi lakosoknak a következő kérdésre kell válaszolni az ügydöntő népszavazáson: "Egyetért-e ön azzal, hogy a pécsi építési szabályzat és a szabályozási terv módosuljon akként, hogy Pécs közigazgatási határán belül ne épülhessen katonai radar?" Bár ez a kérdés a médiában kisebb vihart kavart, mint a korábbi Zengő-ügy, a helyi civil erők célja ismét a Mecsek lokátormentesítése.
Katonai szempontok
Magyarország a NATO csatlakozása óta, légterének védelmét a NATO Integrált Légvédelmi Rendszerében szövetségi kötelékekben látja el. A három, jelenleg is működő radarszázad Juta, Kup és Medina a Dunántúl területén helyezkedik el. Juta és Kup radarszázadok, mint ideiglenes „gerincradar” századok a NATO radarfelderítő rendszerének is részét képezik. A medinai radarszázad nemzeti kiegészítő és kiképzési feladatok végrehajtása érdekében működik. A Zengő-csúcsra tervezett 3D-s lokátor a fenti három radarszázad minőségi kiváltását szolgálta volna.
Szűcs Pál mérnök ezredes véleménye szerint az új, háromdimenziós radarok (Bánkút, Békéscsaba) és a három dunántúli álláskörletben (Juta, Kup és Medina) működő berendezések az ország területe felett csak részben hoznak létre összefüggő rádiólokációs teret, jelentős területek maradnak lefedetlenül. Az ország egyes határszakaszai mentén csak közepes magasság felett biztosítható a repülőeszközök felderítése. Ezen túl a NATO által meghatározott minimális katonai követelmény is csak részben teljesíthető. A jelenleg még üzemelő, modernizált radarok technikai lehetőségei nem elégítik ki sem a NATO által elvárt technikai követelményeket (pld.: rádióelektronikai zavarvédelem, folyamatos üzem, stb.), sem a nemzeti vezetési rendszer igényeit (pld.: magassági adatok automatikus továbbítása, radarok távvezérlése, stb.). Az eszközök kora és állapota miatt a fenntartási és a közeljövőben mindenképp elengedhetetlenül szükséges javítási munkálatok, költségek szintén az államkasszát terhelik. A felderítési rendszer nem tudja megvalósítani egyes térségekben a légtér kismagasságú ellenőrzését sem. Ez a megoldás a légtérvédelem és légtérellenőrzés szempontjából nem megfelelő.
Amennyiben a harmadik radar nem kerül telepítésre, a három jelenleg is működő radarszázad eszközeivel, a szövetségi és nemzeti légtér-ellenőrzési kötelezettségek nem teljesíthetők. Így Magyarországnak vállalnia kell annak összes védelmi képességbeli, politikai, jogi és gazdasági következményeit.
A tubesi pótmegoldást 2005 novemberére mind a magyar kormány, a NATO, a civilek és a zöldek oldaláról a korábbi harcos felek szintén elfogadták a kompromisszumos megoldást (Védegylet, Greenpeace Magyarország). A helyi erők (Civilek a Mecsekért Mozgalom – CMM-, Pécsi Zöld Kör) azonban aláírásgyűjtést kezdeményezett a kérdésben. Sólyom László köztársasági elnök szintén elfogadta a pótmegoldást, egy tavaly augusztusi rádióműsorban hozzátette: azt szeretné, ha a NATO-radar magyarországi telepítésével kapcsolatos döntés úgy születne meg, hogy a Zengővel kapcsolatos hibák ne ismétlődjenek. Lényeges különbségként kiemelte, hogy a Tubesen már fennáll a roncsolt a természeti állapot, és út is vezet a hegyre, nem úgy, mint a Zengőn. A köztársasági elnök szerint kompromisszumot kell kötni a környezetvédelmi és a honvédelmi érdekek között, s a NATO-kötelezettségeinket is teljesíteni kell. Állásfoglalásában kiemelte, hogy áttekintette a helyszínre vonatkozó tanulmányokat, s a helyszínt is megtekintette. Kellő körültekintéssel meg lehet úgy építeni az állomást, hogy a meglévő állapothoz képest nem romlik semmi. Ezeket 2005-ben nyilatkozta, s a mai napig fenntartja.
Civil szempontok
Sólyomné Baranyai Elza, a Civilek a Mecsetért Mozgalom (CMM) tagjaként lapunknak nyilatkozva kiemelte: nagyon hálásak a köztársasági elnök úr korábbi Zengő-ügyben tett erőfeszítéseiért, de szerintük ugyanazon hibákat ugyanúgy elkövették a hatóságok Tubessal kapcsolatban is. Példaként a lakosság nem megfelelő tájékoztatását, s véleményének mellőzését hozta fel.
A civilek sérelmezték, hogy a tavaly júniusban elkészített hatástanulmányról csak októberben, egy a Dunántúli Naplóban megjelentettet fizetett hirdetésben tájékoztatták a lakosságot. A novemberi lakossági fórumot sem sikerült teljes körültekintéssel megszervezni, a Dunántúli Naplóban két nappal a fórum megtartása előtt közölték csak a lakossággal a fórum helyszínét és időpontját. (Ennek ellenére, a civilek mozgósítása révén mégis sokan összegyűltek.) Február elseje óta minden nap „centivágással” készülnek a népszavazásra, melyet Pécs főterén, neves pécsi közéleti személyiségek közreműködésével tartanak minden nap, március negyedikéig. Lovasi András, a Kiscsillag frontembereként ingyenes koncertet is adott annak érdekében, hogy a város lakói a radarmentes Pécset válasszák.
Elismerik, hogy független intézmény bevonásával (Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet) készített hatástanulmány szerint az egészségügyi határérték alatt marad a radar által kibocsátott sugárzás, de hiányolják a kellő körültekintést a várható szabálymódosítások figyelembe vételével kapcsolatban. Jelenleg uniós felülvizsgálat folyik a megengedett sugárzásmennyiség csökkentéséről. Jövőre kb. a századrészére fogják csökkenteni a jelenleg megengedett elektromágneses sugárzás határértéket, miután nem lehet felmérni a hosszú távú egészségügyi hatásokat. Mindezen szempontok nem szerepelnek a minisztériumi elemzésekben, pedig hosszú távon mindenképp számolni kell velük.
Biztonságpolitikai megfontolások
Dr. Mészáros Gyula nyugállományú ezredes véleménye szerint mivel réskitöltő lokátorok mindenképp szükségesek, ezért az eredeti 2008-as határidő mindenképp kitolódik négy-öt évvel, mert 22-36 milliárd forintba kerülne ezek beszerzése. Tubes alacsonyabb a Zengőnél, és utóbbi éppen az egyik leglényegesebb, a paksi zónát "takarja ki". Elmondása szerint a probléma akár síkvidéki terepről is megoldható lenne, s nem kellene a pécsieket kitenni biztonságpolitikai és egyéb sugárzási veszélyeknek. A hatékony légvédelmi rendszer pedig nem csak lokátorból áll.
A Tubesre vonatkozó építési szabványokból egyértelműen kiderül, hogy nem lehet a területet közművesíteni, ezek így nincsenek is kiépítve, ez szerepel ugyebár a HM kiértékelésben is. Nincs tudomásunk olyan geológiai szakvélemények létéről, amelyek tudatnák, hogy milyen mélyre lehet ott ásni, hogyan lehet a fölöslegessé vált sziklákat eltávolítani a karsztvízforrások veszélyeztetése nélkül. A lokátor felállítása még egy hatalmas olajtartály elhelyezésével párosul, ami szintén veszélyességi faktort jelent. Biztonságpolitikai szempontból érdekes kérdés, hogy miért egy 127 000 lakosú város vízellátását veszélyeztető helyszínre telepítenek egy potenciális katonai célpontot.
További elgondolkodtató tényező, hogy a Mediterráneum-i részen többé-kevésbé "zárt" védelmi vonala van a NATO-nak, Európa tehát dél és délkelet felől alapvetően védett (Törökország, Görögország, Olaszország, Spanyolország, Románia, Bulgária NATO tagok). A NATO déli vagy délkeleti határai felől Magyarország felé felderítetlen légi-katonai behatolásra aligha van lehetőség. Az Adriai-tenger felől lehetséges lenne a felrepülés, de ez esetben a NATO-országok védelmét nem a magyar radaroknak kell ellátni. Ha Magyarországot kívánják védeni külső ellenséggel szemben, a Tubesre tervezett radarral, akkor fel kell tenni a kérdést, aktuálisan fenyegetett-e Magyarország? A jelenlegi nemzetközi geopolitikai helyzetben Magyarország a világ legerősebb katonai szövetségének földrajzi értelemben belső területén helyezkedik el, támadás nem fenyegeti. Sajátosan Magyarországot fenyegető katonai veszélyről nincs információ, és egy Magyarország elleni támadásnak rendkívül kicsi a valószínűsége.
Napjainkra érvényét vesztette a Balkán felőli szövetségesi fenyegetettség:Horvátország rövidesen NATO-tag lesz, Szerbia, Montenegróra, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Albánia decemberben meghívást kaptak a NATO békepartnerségi programjába. Ha a 2001. szeptember 11-i New York-ihoz hasonló támadással számolunk, akkor figyelembe kell vennünk az ottani igen keserű tapasztalatokat. Sem a Tubesre, sem a Zengőre, sem bárhova a környékre (Tenkes-hegy, Hármas-hegy) tervezett radar nem védi meg például Paksot, egy, a New York-ihoz hasonló támadástól. Ezt csak egy Paks közelébe telepített, önálló (saját radarral rendelkező) védelmi rendszer képes biztosítani az elvárható valószínűséggel.
