Szerbia nem kollektív bűnös

Ugyanakkor megállapította, hogy Belgrád megszegte azt a kötelezettséget, amelynek alapján meg kellett volna akadályoznia az ilyen cselekményeket a jugoszláv utódállamban. A Szarajevó beadványára indított pert lezárva az ENSZ-bíróság megállapította, hogy Srebrenica városánál, ahol 1995-ben csaknem 8000 boszniai muzulmánt gyilkoltak meg, népirtás történt.

Az ENSZ-békefenntartók védelme alatt álló Srebrenica elfoglalása után, 1995 júliusában elkövetett mészárlások kimerítik a népirtás fogalmát, amelyet "a boszniai szerb hadsereg tagjai követtek el" - jelentette ki Rosalyn Higgins, a bíróság elnöke a határozat ismertetésekor. Úgy értékelte mindazonáltal, hogy Szerbia nem tett elegendő erőfeszítést a népirtás megakadályozására, jóllehet elegendő befolyása lett volna arra, ugyanakkor nem terheli kollektív felelősség vagy bűnrészesség népirtásban.

Nem hagyott kétséget a bíróság afelől, hogy a korabeli szerb és boszniai szerb vezetőket - akik ellen háborús bűnök elkövetése miatt ugyancsak ENSZ-eljárás folyik - felelősnek tartja a szóban forgó cseleményekben. Más műveleteknél a népirtás ténye nem mutatható ki egyértelműen - derült ki az ítéletből, amely szerint 15 bíró közül csak 2 ítélte meg úgy, hogy a népirtásért az államot kollektíve felelőssé kellett volna tenni. Higgins - Brüsszelbe eljutott sajtóhírek szerint - azt is leszögezte, hogy Belgrád katonailag és pénzügyileg is támogatta a boszniai szerbeket az etnikai háborúban.

A beadványban Szarajevó egyebek között nagy Szerbia létrehozásának törekvésével vádolta a szerb vezetést, és egyértelművé igyekezett tenni, hogy a katonai műveletek hathatós belgrádi támogatással zajlottak. Szerbia ugyanakkor mindvégig tagadta, hogy cél lett volna a nem szerbek lemészárlása, és azzal is érvelt, hogy a legsúlyosabb bűncselekményeket nem központi irányítás alatt álló, félkatonai csoportok követték el.

Történelmi jelentőségű ítéletről van szó, mert ez az első eset, hogy a bíróság népirtás ügyében foglalt állást. Az ugyancsak Hágában székelő, kifejezetten a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszéken viszont már született ítélet népirtásról (Radislav Krstic perében például a törvényszék népirtásnak minősítette a nyolcezer áldozattal járt srebrenicai tömegmészárlást, Dusko Tadic perében pedig azt is kimondta, hogy a boszniai háború nemzetközi konfliktus volt, amelynek Szerbia is részese volt). Ott azonban személyekről döntenek, míg a Nemzetközi Bíróságon államok állnak szemben egymással.