Az uniós csatlakozás sem dobta fel a magyarokat

A 2006. év végi felmérés rámutat, hogy a munkahely biztonságát különösen kedvezőtlenül ítélik meg a magyarok: 100-ból 66 megkérdezett véli úgy, hogy 2004 óta egyre kevésbé biztos az állása. Ez sokkal rosszabb arány, mint a megkérdezett országok átlaga, ahol erre a kérdésre 37 százalék válaszolt pesszimistán.

A magyarok kedvezőtlenül ítélik meg az egészségügyi ellátás színvonalát is: a megkérdezettek 57 százaléka gondolja úgy, hogy ez csökkent az elmúlt csaknem három évben. Ugyanez a helyzet az életszínvonallal is, 100-ból 67-en érzik úgy, hogy romlott az uniós csatlakozás óta. A megkérdezett országok átlagát vizsgálva ugyanezek a mutatók 34-34 százalékon állnak. Magyarországon a megkérdezettek túlnyomó többsége, 86 százaléka gondolja úgy, hogy az árak növekedtek.

A korrupció növekedését is pesszimistábban ítélik meg magyarok, mint az átlag: a megkérdezett uniós tagállamokban 100-ból 49-en gondolják azt, hogy nőtt a korrupció a csatlakozás óta, Magyarországon 54-en vélik ugyanezt.

Kedvező azonban a más uniós országokban való munka- és tanulási lehetőségek megítélése. Ez a mutató mindenhol növekedett. Magyarországon a megkérdezettek több mint a fele gondolja úgy, hogy javultak ezek a lehetőségek.

Ötéves időtávban is lényegesen borúlátóbbak a magyarok, mint a kutatásban résztvevő többi ország. A vizsgált tagállamokban átlagosan 38 százalék azok aránya, akik szerint az elkövetkezendő öt évben javul majd az egészségügyi ellátás, Magyarországon viszont ez csak 17 százalék. A munkahely biztonságának javulására uniós átlagban a válaszadók 31 százaléka számít, ezzel szemben Magyarországon csak 14 százalék ilyen optimista. Az életszínvonalban bekövetkezendő javulást a kutatás résztvevőinek 39 százaléka, a magyaroknak viszont csak 22 százaléka vár.