Ám lehet, hogy lakat kerül az egykor Könyvesházként működő épület ajtajára, amennyiben nem kap működési engedélyt a helyet üzemeltető Városi Színház Kht. Mert bizony a fiatalok működési engedély hiányában nyitják ki minden nap a Sirályt már fél éve. 
Mikor Szalai-Szabó Istvánt, a Városi Színház Kht. igazgatóját és a Sirály szülőatyját megkerestük, hogy vázolja fel a problémát, éppen a március 15-ére tervezett program részleteit dolgozta ki munkatársaival,. Mint mondta: őket nem rettenti el, hogy a nemzeti ünnepen előrejelzések szerint rendbontás várható. Mi több megtudtuk, hogy nagyszerű filmvetítéssel egybekötött beszélgetős napot tartottak október 23-án is. De térjünk rá a Sirály problematikájára: miért is nem kaphatnak működési engedélyt? Miért üzemelnek jogtalanul az 1838-ben épült Hild-házban?
Visszatekintés
Még 1993-ban a Fővárosi Önkormányzat - hogy bizonyítsa kultúra iránti nyitottságát - teljesen ingyen, határozatlan ideig kulturális használatára rendelkezésre bocsátotta a Budapest Székesfőváros Könyvesháza Alapítványnak a Király utca 50. szám alatti helyiségcsoportot, melyet annak rendje és módja szerint az alapítvány saját költségen felújított. Csakhogy nem ment valami jól a biznisz, hiába alakítottak ki a háromszintes épületben könyvesboltot, a pincében pedig kávézót, hogy az Írók boltjához hasonlóan összekössék a kávézás és olvasás örömét. Ezért az önkormányzat 1997. szeptember 30-ával az együttműködést felmondta, és a kártalanítást követelő alapítványt nem fizette ki. Ennek a mindkét fél számára elfogadhatatlan helyzetnek a feloldására a bírósághoz fordultak, ám azóta sem került pont a történet végére. Mindennek lassan tíz éve.
Az elmúlt tíz év alatt az épületegyüttes állaga erősen leromlott, a pincerész szellőzés, fűtés nélkül tönkrement. Penészes, gombás, sittel teli, használhatatlan állapotba jutott. Szalai-Szabó szerint milliós nagyságrendű kár keletkezett benne. A '90-es években az Egyetemi Színpadot vezető direktor hat évvel ezelőtt járt már a leromlott állapotú épületben, melynek szerinte nagyszerű adottságai vannak, és úgy vélte: senkinek sem lehet érdeke, hogy a kulturális hasznosításra szánt épület az enyészeté legyen. Mi több civil állampolgári felelősséget érez iránta. A célt tehát nemes, kérdés, hogy a főváros miért áll az útjába? Szalai-Szabó szerint a fővárosnak sem érdeke, hogy az épület üresen álljon, de akkor miért nem történik semmi?
Levélhullás
A főváros és Szalai-Szabó levelezéséből kiderül, hogy a Városi Színház Kht. által július 10-én benyújtott tervezetet hosszas gondolkodás után Schiffer János volt főpolgármester-helyettes augusztus 22-én kelt levelében - bár jó kezdeményezésnek tartja a „Sirály-projektet” - elutasítja arra hivatkozva, hogy míg perben állnak a Könyvesházzal, addig ideiglenesen sem adhatják használatba az épületet. Szalai-Szabó ellenben nem érti, hogy azért, mert a két peres fél nem tud megegyezni, miért kellene amortizálódnia a köztuljdonban lévő épületnek, és miért nem lehet valamilyen köztes megoldást találni. Ezért október 25-én kelt levelében kérte, hogy vizsgálják felül az elutasító határozatot, melyre a mai napig nem került sor. Pontosabban a Vállalkozási és Vagyonkezelési Ügyosztályon kelt november 28-i levélben olvasható, hogy mivel a földszinti és az emeleti helyiségek hasznosíthatósága tárgyában semmilyen új körülmény nem merült fel, ezért nem is indokolt az elutasítás felülvizsgálata.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a főváros - Szalai-Szabó számára teljesen érthetetlen módon - birtokvédelmi határozat hozott, hogy a Városi Színház Kht. azonnali hatállyal adja át a pinceszintet, mert azt örökbérletként kiutalták a Budapesti Városvédő Egyesületnek. Mindezt tehette azért, mert az önkormányzat és a Könyvesház közt folyó per során erről megegyezés született. Ám nem vették figyelembe, hogy a pincét csak a jelenleg is jogi vita alatt álló földszinti részről lehet ellátni árammal és fűtéssel. És bár Szalai-Szabó felajánlotta az együttműködés lehetőségét a Városvédő Egyesületnek, Vitkay Katalin ügyvezető titkártól megtudtuk, hogy ők addig nem tudnak és nem is akarnak beköltözni, míg nem rendeződnek vitás kérdések. Márpedig a Városvédő Egyesületnek is érdeke a mihamarabbi beköltözés, mivel a múlt évben őket is kilakoltatták Eötvös utcai székházukból, és jelenleg a Kossuth utcában kénytelenek egy 300 négyzetméteres ingatlant bérelni. Mindemellett az sem elhanyagolható, hogy az Európai Uniótól 4 millió forintot nyertek pályázaton az elmúlt évben épületfelújításra, ám egyelőre nincs mit felújítaniuk. 
Csakazértis
A Városi Színház Kht. számtalan civil szervezet együttműködésével a főváros tehetetlensége ellenére is megvalósítják elképzeléseiket. Mintegy hétmillió forintos befektetéssel és több mint száz civil segítségével nekiálltak rendbetenni a dohos, penészes, halasztást nem tűrő állapotban lévő épületet, melynek eredményeként ma egy száznál is több embert befogadni képes kulturális teret és kávézót hoztak létre, ahol a nyitás óta Szalai-Szabó szerint többezren fordultak már meg. Csakhogy nemes cél ide vagy oda, működési engedélyt nem kaptak, mivel ahhoz többek között a tulajdonos hozzájárulása kellene. Így jelenleg a kávézót a bezáratás fenyegeti.
Persze felvetődik a kérdés, hogy ha az önkormányzat nem adott engedélyt a használatra, akkor, hogy nyithatott meg a Sirály. Még ki sem mondtuk a jogtalan foglalás kifejezést, Szalai-Szabó István már tudta mire gondolunk, és elismeri, hogy ami 2006. október 5-én a Király u 50 szám alatt történt az lehet, hogy a szó szoros értelmében foglalás, ám ő úgy véli, hogy a XXI. század nyitotta ki a Sirály ajtaját. Ennek jelképeként a zárban a kulcsot egy limuzinon érkező asztronautának öltzött figura fordította el. És bár beköltözéskor körbejárták a környék lakásait, és bemérték a hangot, ráadásul koncepcionálisan bezárnak éjfélkor, a nyitóbuli mégis kiverte a lakóknál a biztosítékot, ezért a rendőrök kimentek, hogy véget vessenek a mulatságnak.
Nem kocsma!
Az sem véletlen, hogy aki ma a pulthoz járul „A fogyasztás ingyenes, viszont a támogatásodon múlik a hely további működése” felirattal találkozik. „A mai napig érzékeny terület, hogy sokan azt gondolják, hogy ez egy vendéglátóegység. Pedig itt az a lényeg, hogy megpróbáljunk egy olyan önfenntartó helyzetet létrehozni, melyben az itt lévő kulturális programok is több lábon állnak és a pályázaton megszerezhető pénzek mellett az itteni bevételeket is visszaforgatjuk. Nehéz elhitetni az emberekkel, hogy ez egy non-profit alapon működő dolog”, fogalmazott a színházigazgató. Mint mondta, meg szeretné mutatni a fővárosnak a Könyvesház rossz példája után, hogy Budapesten is lehetséges civil, nonprofit alapon működő kulturális tér kialakítása és működtetése. „Csináltam Egyetemi színpadot a 90-es években, barátaimmal alpítottuk meg a Bárka Színházat. Ezekkel szemben az a különbség, hogy ez most egy teljesen alulról jövő kezdeményezés, melynek úgy tűnik van helye a kulturális életben”, mondta Szalai-Szabó István.
A Városi Színház vezetője kompromisszumra törekszik, ezért március 22-ére szeretné egy asztalhoz ültetni az ügy érintettjeit, ahol végig lehetne gondolni, hogy miképp lehetne a Sirály sorsát egyenes mederbe terelni, tisztázva a jogi- és tulajdonviszonyokat.
Mint megtudtuk ötleteik is vannak arra, hogy miképp lehetne előmozdítani a főváros és a Könyvesház Kht. közötti pert. „Például megoldás lehet, hogy ha a Könyvesháztól átvennénk a pert, és visszavonnánk a keresetet, és peren kívül megegyeznénk a fővárossal”, ötletel a Sirály vezetője. Egy kulturális intézmény működtetésére alapesetben kétféle megoldás van: vagy az önkormányzat tartja fent a kulturális intézményt – amire ebben az esetben nem sok esély van, hiszen így is többszázmillió forintot vonnak el idén a kultúrától -, a másik pedig, ha bérleti díjat szed az önkormányzat bérlőtől. Szalai-Szabó szerint azonban a kettő között is lehet megoldás: „ha a főváros azt mondaná, hogy a Városi Színház Kht. megbeszélt ideig használhatja az épületet, a hely pedig fenntartja önmagát, vállalnánk a fenntartását, a helyrehozását, a rezsi kifizetését, és a kulturális hely megvalósítását”. Tulajdonképpen azt szeretnék elérni, amit a Könyvesház is elért 1996-ban.
Civilek és döntéshozók működjenek együtt
Szalai-Szabó nem feltétlenül ragaszkodik ugyan a Király utca 50-hez, tehát, ha lenne egy másik létesítmény, ahol ugyanígy tudnának továbbműködni, mennének. Ám a színházigazgató úgy véli, miért kellene menniük, ha itt van egy fővárosi fenntartású épület, mely a város élhetővé tételét tartja szem előtt.
Szalai-Szabótól azt is megtudtuk, hogy amennyiben a főváros pontot tenne a per végére, és a korábbi ígéretnek megfelelően pályázatot írna ki, a Városi Színház is megpályázná. A megoldás kulcsa Szalai-Szabó szerint, hogy a civilek összefogva a döntéshozókkal valamilyen sikert érjenek el együtt, közösen. Ezért a Sirály életben tartására e-mailes felhívást küldtek körbe, és több száz támogatói aláírást - köztük a liberális Fodor Gáborét - gyűjtöttek össze, hogy a Csehov darabról elnevezett kulturális térnek igen is helye van a főváros szívében.
