Honnan jött az isteni szikra?
Az utóbbi időben több ismerősömnek tűnt el autója, mobiltelefonja, ők panaszolták nekem, hogy nem tudják, hogyan akadhatnának az elveszett dolgok nyomára. Megszületett a Visszavásárolnám.hu ötlete, utánanéztünk, hogy van-e már valami ehhez hasonló – és ha nincs, akkor van-e valami akadálya, hogy ezt megvalósítsuk. Ilyen akadálynak tűnt az, amit többen az első észrevételek között vetettek fel, hogy vajon nem minősülne-e orgazdaságnak egy ilyen szolgáltatást igénybevenni. Jogászokat kértünk fel, akik utánanéztek a törvényeknek: ezek szerint az orgazdaság, mint bűncselekmény alanya - vagyis tettese - csak az lehet, aki nem tulajdonosa a dolognak, tehát a visszavásárlás esetében a tulajdonos nem követ el bűncselekményt, és így mi sem, ha ebben segítségére vagyunk a károsultnak.
Másik oldalról viszont akarva-akaratlanul azoknak is segítetek, akik azért lopnak el egy autót, hogy aztán újra „eladhassák” a saját gazdájának.
Az autó csak az egyik szegmense az egésznek, és bár tényleg sok autót lopnak el az utcákról, ennél az emberek szerintem sokkal többször veszítik el az irataikat, amiket körülményes pótolni, a táskájukat, benne csak számukra fontos iratokkal, vagy a mobiltelefonjukat, amiben csak nekik értékes telefonszámok vannak. A Visszavásárolnám.hu lényege az, hogy ezeknek az embereknek legyen egy közös fóruma, amin keresztül megvan az esélyük arra, hogy visszakapják az eltűnt dolgaikat. Ha most beírod egy böngészőbe, hogy „visszavásárolnám”, akkor kapsz ezer apróhirdetéses oldalt, ahová a károsultak egyesével felírták, hogy mijük tűnt el, és hogy fizetnének is érte, ha visszakaphatnák. A gond csak az, hogy nagyon sok hirdetési oldal, nagyon sok hirdetés van, és még ha igazán lelkiismeretes is a megtaláló, akkor is könnyen lehet, hogy nem olvassa el az összes létező hirdetést, hogy megtudja, keresik-e már azt az adott dolgot, ami nála van.
Hogyan működik az oldal?
Mindjárt a kezdőlapon két irányba lehet menni: az egyik a károsultak oldala, a másik a megtalálóké. Előbbihez regisztrálhat elérhetőségeivel, és ide írhatja fel, akinek eltűnt valamije, vagy akitől elloptak valamit. Miután a károsult feladta a hirdetését, az megjelenik a másik oldalon, ahol a megtaláló böngészhet, hogy keresi-e valaki azt a tárgyat, ami nála van. A megtalálók nem hirdethetik meg, hogy mijük van – így biztonságosabb a rendszer. Gondoljunk csak bele: ha fent lehetne egy olyan hirdetés, hogy „Lopott BMW visszavásárolható 450 ezer forintért”, valószínűleg sokan kapnának a lehetőségen. És ez már tényleg felvetne jogi problémákat is.
Ha valamim eltűnik, miért a Visszavásárolnám.hu-ra menjek, miért ne a rendőrségre?
Senkit nem akarunk arra buzdítani, hogy kerülje ki a törvény adta megoldási lehetőségeket – a miénk egy olyan alternatíva, amely a rendőrségi út mellett is járható, vagy akkor is alkalmazható, ha más megoldás nem kínálkozik. Azt is érdemes tudni, hogy ha lopásért teszünk feljelentést a rendőrségen, akkor a nyomozás elsődleges célja a tettes bíróság elé állítása. Ha pedig megvan az elkövető, és bizonyítható a bűncselekmény, akkor az ügy lezárul, úgy is, ha közben nem került elő az eltűnt dolog. Próbáltunk keresni olyan statisztikát a neten, amelyikben leírják, hogy a vagyon elleni bűncselekmények esetén milyen gyakorisággal kerülnek elő az eltulajdonított értékek, de nem találtunk ilyet - gondolom, ha nagy sikertörténet lenne, első oldalon lenne a rendőrség honlapján. Biztosan van olyan is, hogy rálelnek az ellopott holmikra, bár nekem épp egy ellenpélda jut eszembe: egy ismerősöm története, akinek a szíve csücske volt a Ladája. Egyszer ellopták tőle, két-három évig húzódott a rendőrségi eljárás, majd eredménytelenül lezárult. A barátom viszont nem adta fel, hogy visszaszerezze a kedvenc autóját, járta a különböző használtautó-telepeket, hátha rábukkan. Hihetetlen szerencséje volt, megtalálta a kocsit, és vissza tudta vásárolni.
De hogy gyakoribb dolgot mondjak: én magam háromszor találtam eddig mobiltelefont. Ilyenkor az ember próbál kreatív lenni, felhívja az „Apu” vagy az „Anyu” bejegyzés alatti telefonszámot, és remélhetőleg eljut a mobil gazdájához. Egyszer velem is előfordult, hogy egy parkolóban nem vettem észre, ahogy a telefonom kiesik a kocsiajtóból, mikor kinyitottam. Mire visszamentem, persze már nem volt ott, ráadásul kikapcsolva hagytam el, így nem is tudta használni, aki rátalált. Akkor is jó lett volna, ha a megtalálója megpróbálta volna visszajuttatni hozzám – lehet, hogy a szándék megvolt benne, csak nem tudta, hogyan érjen el.
A Visszavásárolnám.hu-n olvasható tájékoztatóban eléggé határozottan állítjátok, hogy költséges és eredménytelen a károsultaknak a médiához fordulni.
Húsz éve még volt az akkori egyetlenegy rádióban egy műsor, a Telekocsi, ami rendszeresen fórumot biztosított a károsultaknak: legtöbbször autók és kutyák eltűnéséről adtak hírt. Akkor mindenki tudta, hogy ha ilyen információkat akar, akkor milyen időpontban kell a rádiót figyelni. Amióta viszont több adó van, szinte esélytelen, hogy egy-egy tárgy megtalálója pont a megfelelő időben a megfelelő rádióállomást hallgassa. Ráadásul a kereskedelmi adók többnyire üzleti alapon kezelik az ilyen hirdetéseket: ha van is kifejezetten ilyen rovatuk, akkor is fizetni kell a hirdetésért, mások egyenesen a szokásos reklámtarifával számolnak. Kisebb rádiókban így 1500 Ft környékéről indulnak az árak, nagyobb adóknál viszont 5 ezertől akár 35-40 ezerig is terjedhet az összeg – mindezt azért, hogy egyetlenegyszer elhangozzék a hirdetés. Ezzel szemben nálunk egy emelt díjas SMS áráért egy hónapon keresztül látható a hirdetés. A regisztrációra is csak azért van szükség, hogy elkerüljük a tréfából feladott hirdetéseket. Ha tartósan ingyenes lenne a hirdetésfeladás, akkor nem tudnánk kikerülni az olyan felhívásokat, mint „keresem a szüzességem”, „az emberekbe vetett hitem”, „a párom” stb. Mivel ez egy új kezdeményezés, ezért az első ötszáz hirdetőnek nem kell fizetnie, de most is és a későbbiekben is igyekszünk szükség szerint kiszűrni az oda nem illő hirdetéseket.
Visszatérve a kocsikra: mi venné rá az autótolvajt, hogy nálatok nézze meg először, keresi-e valaki az elkötött kocsit, és ne a vele kapcsolatban álló neppernek adja tovább?
Rendőr ismerősöktől hallottam, hogy az autótolvaj a legkisebb pont abban a rendszerben, általában maximum párszázezer forintot kap egy kocsiért, de ugyanígy bármilyen tárgy elrablójáról el lehet mondani, hogy az adott dolog értékének csak a töredékét kapja meg. A visszavásárlás esetében a tolvajnak érdeke fűződhet ahhoz, hogy az eltulajdonított holmi eredeti gazdáját találja meg- hiszen nagyobb „megtalálói jutalomra” számíthat. Másrészről viszont a honlapon felhívjuk a figyelmet arra, amiről már tévében is láttam riportot: vannak olyan bandák, akik kifejezetten az ilyen „visszavásárolnám-típusú” hirdetéseket figyelik, és bár nincs náluk az eltűnt dolog, mégis ezt színlelve jelentkeznek a károsultnál, a találkozó helyszínén pedig elveszik a pénzt a szerencsétlentől, amivel az illető a saját tulajdonát akarta visszavásárolni.
Ezért is írtunk össze az oldalon néhány szempontot azzal kapcsolatban, hogy mire vigyázzunk: például ne adjunk meg a hirdetésben túl sok konkrét információt az eltűnt dologról. Ha mondjuk egy mobiltelefont keresünk, érdemes szándékosan kihagyni a hirdetésből egy jellegzetes sérülést, vagy matricát, hogy aztán kérhessük a megtalálótól, írja le részletesen a kezében lévő tárgyat, és meggyőződhessünk róla, tényleg nála van-e a keresett mobil. Ugyanígy adtunk néhány tanácsot ahhoz is, hogyan ajánlott szervezni a találkozókat, ha már ott tartunk, hogy vinnénk a pénzt a visszavásárolandó holmiért. Jobb óvatosnak lenni.
Üzlet vagy jószolgálat?
Nyilván az emeltdíjas SMS-ek jelentenek bizonyos bevételt, de az elsődleges cél a dolog komolyságának a megőrzése. Ha üzlet is lesz, akkor legfeljebb abból, hogy sokan látogatják az oldalt, és értékesíthetők lesznek a reklámhelyek.
