Az unió állam- és kormányfői az ünnepélyes Berlini Nyilatkozatba belefoglalták azt a törekvést, hogy az EU-t a 2009-ben esedékes európai parlamenti választásokig megújított, közös alapokra helyezik. Václav Klaus cseh és Lech Kaczynski lengyel államfő azonban szinte egy időben ezzel már fenntartásait hangoztatta a dokumentumban foglaltakkal kapcsolatban.

Megfigyelők szerint a német kormány ennek nyomán tartotta szükségesnek leszögezni azt, hogy az alkotmányozás folyamatában közös megoldásra törekszik, még pedig olyan megoldásra, amelyet a tagországok egyhangúan támogatnak. Ezzel összefüggésben a szóvivő emlékeztetett: Angela Merkel kancellár több ízben is világossá tette, hogy az Európai Unión belül nem keletkezhet szakadás. Azt azonban elismerte a szóvivő, hogy a kancellár asszony mindezzel kapcsolatban "rendkívül nehéz hetekre" számít.

Közben egy tekintélyes uniós politikussal szaporodott azoknak a tábora, akik felvetették, hogy a remélt szerződést nem feltétlenül kell alkotmánynak nevezni. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezet elnöke egy hétfői német televíziós nyilatkozatában az alkotmány helyett az alapszerződés elnevezést indítványozta. "Egy ilyen szerződésre azonban mindenképp szükség van, mert csakis annak alapján lehet aktív politikát folytatni" - hangoztatta Juncker, aki úgy vélte, hogy Európa jelentős "szociális deficittel" rendelkezik.