Az irányelv szigorú feltételekhez köti új bányák létesítését Európában, többek között szabályozza a cianid-kibocsátást, és környezeti károk mentesítésére garanciaalap létrehozását teszi kötelezővé - közölte a képviselő, miután tájékoztatta az MSZP-frakciót az EP környezetvédelmi munkájáról.

Hozzátette: az árvízvédelmi direktíva módosításával az árvízvédelmi tervekben fel kell tüntetni minden olyan műszaki beruházást, gyárat, amely környezeti katasztrófát okozhat egy esetleges árvíz esetén. "Jogszabályokkal elég jól körül vagyunk bástyázva, a bonyodalom az, hogy ez a bányászati hulladékról szóló direktíva, amit alapvetően a Tisza-szennyezés miatt fogadott el a parlament annak megelőzésére, ez csak 2008-tól lép hatályba" - mondta Hegyi Gyula.

A képviselő közölte: a határidőt ismeri a beruházó és azok a román hatóságok is, amelyek együttműködnek vele, és ezért 2008-ig mindenképpen szeretnék kiadni az engedélyt. Hozzátette: a környezetvédő és a civil szervezetek azt szorgalmazzák, hogy az engedély kiadásánál már figyelembe vegyék a bányászati hulladékokról szóló irányelvet. Mint mondta, a csata közepén vannak, mivel tavaly ősszel a gyulafehérvári környezetvédelmi hatóság újabb hatástanulmányt kért a cégtől, és ennek elkészítési ideje nyolc hónap-egy év.

Hegyi Gyula kitért arra, hogy az MSZP-frakció felkérte: az osztrák hatóságoknál tájékozódjon arról, miért kapott magas állami kitüntetést a verespataki beruházást tervező egyik cég vezetője. Elmondta: a frakció arra is kérte, tájékoztassa az osztrák parlamentet, hogy megítélésük szerint Magyarország és Európa érdekével ellentétes a verespataki beruházás és Romániában is rombolná a környezetet.