A tudományos kutatás és innováció értékeléséről tartott tanácskozást az MTA, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szervezete. Az MTA elnöke hangsúlyozta, 2010-re az Európai Uniónak a nemzeti jövedelme 3 százalékát "kell, illik " kutatásra és fejlesztésre költenie. "Az unió országai néhány kivételtől eltekintve nem tesznek ennek jelenleg eleget" - tette hozzá Vizi E. Szilveszter egy közelmúltban végzett felmérésre utalva.

Szavai szerint itt sokkal többről van szó, mint a tudományról, mivel korunkban minden terméknél a hozzáadott szellemi tőke szabja meg a valódi piaci árat. Hangsúlyozta, a gondolat felértékelődött, így "a tudós is felértékelődött, de csak akkor tudja ezt a pozíciót megtartani, sőt kamatoztatni, ha a gazdaság felé fordul". Emlékeztetett, a Távol-Kelet, Észak-Amerika és Európa közötti éles gazdasági versenyben kontinensünknek a tudományban rejlő lehetőségeit kell kihasználnia.

Ennek kapcsán Vizi E. Szilveszter kiemelte, az unió VI. és a jelenlegi, a VII. kutatás-fejlesztési keretprogram közötti koncepcióváltás történt, utóbbi ugyanis "visszatért európai erejéhez", az alapkutatásokra helyezve a fő hangsúlyt úgy, hogy ebből a "gondolatiság, az innovatív erő aránylag gyorsan termékké válhasson". Ez az Európai Unió és Magyarország versenyképességének az alfája - hangsúlyozta az MTA elnök, aki ennek kapcsán kitért az akadémiai reformra, amelyet, mint mondta, sokan elleneznek "még házon belül is".

Kifejtette, a reform lényege az, hogy a múlt értékeire támaszkodva változtassanak a "külvilági elvárásoknak megfelelően". Az Akadémia a valódi teljesítményre, annak mérésére akar támaszkodni. "Szakítani akar azzal a gyakorlattal, hogy mindenki kap valamit, és nem vesszük figyelembe a teljesítményt, nem vesszük figyelembe a feladatokat. Ebből a szempontból gyökeres változásokat akarunk az Akadémián" - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter, aki reményét fejezte ki, hogy ez a követelmény kellő hangsúllyal jelenik meg az új akadémiai törvényben.

Braun Tibor egyetemi tanár elmondta, a legújabb amerikai felmérések szerint a magyar természettudomány a 20. és a 30. hely között van a világon 204 ország között. Érdekességként kiemelte, hogy a felmérést végző philadelphiai intézet szerint 2006-ban a magyar pszichológia a világon a 6. helyet foglalta el.