A kutatócsapat a bonobók és csimpánzok azon kéz és végtag gesztikulálásokat elemezték, melyekkel a főemlősök megértetik magukat. Kiderült, hogy a főemlősök sokkal rugalmasabban használják a gesztusokat, mint az arc és hangkifejezéseket.

A kutatók szerint eredményeik alátámasztják azon elméletet, mely szerint az emberi nyelv kézzel történő gesztikulálás során fejlődött ki. A csapat rájött, hogy a főemlős-csoportok különböző gesztusokat fejlesztettek ki a különböző információk átadására, a gesztusok jelentése a kontextustól függ.

Egy hím csimpánz például úgy kérhet ételt egy másik csimpánztól, hogy karját kinyújtja, kezét széttárja. Ám ugyanezen gesztust alkalmazzák, ha a nőstényt párzásra szeretnék invitálni, illetve két hím között egy harc után a kibékülést is jelentheti - mondja Frans de Waal kutató.

A gesztikulálás megtanulásának képessége megkülönbözteti a főemlősöket a majmoktól és a bolygó legtöbb, egyéb fajától. Bár az összes főemlős alkalmaz hang és arckifejezéseket a kommunikálásra, mindössze a csimpánzok, a bonobók, az orangutánok és a gorillák alkalmaznak gesztusokat is, ezen képességen osztoznak az emberrel, közölte a hirado.hu.