1907. február 1-jén született Holczer Annaként a Vas megyei (ma Burgerlandhoz tartozó) Gyepfüzesen. A család 1926-ban Budapestre költözött, ahol Anna magántanítványokat vállalt, angol nyelvórákat adott és verseket publikált. Írásaira felfigyelt Babits Mihály, aki 1933-ban egyszerre négy versét is közölte a Nyugatban. Első önálló verseskötete 1935-ben, Ébredj fel bennem álom címmel látott napvilágot. Zaklatott szabadversei még Kassák hatását tükrözik, de már az antik mérték hatása is érződik rajtuk. 1937-ben Keszi Imre író, kritikus, zenetudós felesége lett, s a megtalált szerelmet ünnepli az 1938-as Himnuszok és énekek kötet.
Következő korszakában az angol romantika természethimnuszainak hagyományait folytatta, a középkori himnuszok formájába öltöztetve, verseinek erejét a népköltészetre jellemző parallelizmusok adták. A költőnőt vonzotta a klasszikusok világa, így szerepet vállalt a harmincas, negyvenes években az antikvitást, az ókori művelődés értékeit felelevenítő szellemi mozgalomban. A terjedő fasizmussal szembeni szellemi ellenállás jegyében indította meg a rövid életű Argonauták című folyóiratot, később létrehozta a Tóth Árpád Társaságot, amelynek tagjai az ő lakásán tartották felolvasásaikat, vitáikat.
1946-ban közreadta Összegyűjtött verseit, majd a gyermekkorát a mesék és hiedelmek borzongató elemeivel felidéző Gyepűfűzést. A negyvenes évek végén ellentmondásba került a szocialista kultúrpolitika által felállított követelményekkel. 1952-ben jelent meg Óriások százada, majd 1961-ben Olajos korsó című kötete. Hajnal az állatok és növények költői rajzával kísérletezett, s verssé értek benne a háborús és ostromélmények is. A hatvanas évek közepén születtek mítosz-versei és a férje halálát követő siratóénekek ciklusa. Mítosz-teremtő képzelete hitt az élet legyőzhetetlenségében, utolsó köteteiben az öregséggel és a halállal nézett szembe. Még utolsó, kórházban töltött napjait is az írásra szánta, posztumusz kötete Alkonyfény címmel jelent meg.
1977. szeptember 6-án halt meg.
Műfordítóként leginkább a költő-rokonainak tekintett angol preraffaelitákat - Breton, Blake, Burns, Swinburne - tolmácsolta. Írt gyermekverseket, gyermekeknek szóló elbeszéléseket, fordított ifjúsági irodalmat. Több versét megzenésítette a Kaláka együttes, s Halász Judit is sikerrel adott elő néhányat. Munkásságát 1947-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták, 1966-ban József Attila díjat kapott.
